Új módszerrel végzett vizsgálatok humánembriókon, az eszköz, ami valóban láthatóvá teszi a molekulákat – a Szigma 2017. október 10-i adása | MTA

Új módszerrel végzett vizsgálatok humánembriókon, az eszköz, ami valóban láthatóvá teszi a molekulákat – a Szigma 2017. október 10-i adása

Újabb kísérleteket folytattak humánembriók bevonásával. Milyen körülmények között jönnek létre a kísérletekben felhasznált embriók, és milyen sors vár rájuk? Október első hetében a Nobel-díjakon keresztül a tudományra figyelt a világ. A kémia területén egy olyan eszköz kifejlesztése nyerte el a tudomány legrangosabb kitüntetését, amivel a molekulákat természetes vizes környezetükben lehet vizsgálni.

2017. október 11.

Először módosították bázisszerkesztéssel humánembriók DNS-ét kínai tudósok. Céljuk a béta-talasszémia nevű örökletes betegség kiiktatása volt. „Az eset újdonsága, hogy a módosítást nem a genom hasításával akarták elérni, hanem egy adott ponton pontmutációval akarták a béta-talasszémia génjében lévő mutációt vad típusú mutációra visszajavítani, hogy ezáltal megszüntessék a mutációt” – mondta Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének adjunktusa a tudományos magazin e heti adásában. A szabályozásról szólva elmondta, hogy bár Kínában is be kell tartani bizonyos előírásokat, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban ezek szigorúbbak. Az USA-ban azonban a pénzügyi források eredetétől függően változhatnak is az előírások. Ha például egy kísérlet szövetségi forrásokból valósul meg, akkor szigorú etikai feltételeket kell betartani a résztvevőknek. Aki viszont magán- vagy egyéb forrásokon keresztül tudja biztosítani a vizsgálatokhoz szükséges forrást, sokkal szabadabb kísérletekbe kezdhet.

A krio-elektronmikroszkópia kifejlesztéséért kapta az idei kémiai Nobel-díjat megosztva három kutató, Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson. Az eszközről Závodszky Péter, biofizikus, az MTA TTK Enzimológiai Intézet professzora beszélt. Jelentőségéről szólva kiemelte, hogy míg a korábbi technológiákkal csupán a biológiai minták szerkezetét és lenyomatait tudták a kutatók tanulmányozni, addig a krio-elektonmikroszkóp lehetővé teszi háromdimenziós, saját természetes vizes környezetükben történő vizsgálatukat. Segítségével a molekulákat teljes valójukban tudják vizsgálni.

A 2017. október 10-i adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról pedig itt tudhat meg többet.