Tudomány az oktatás szolgálatában – Csapó Benő tudományünnepi előadása
Számos külföldi példa bizonyítja, hogy az oktatás színvonala gyorsan és hatékonyan fejleszthető. Mit kellene tenni Magyarországon ahhoz, hogy az oktatás átfogó fejlesztése az óvodától a felsőoktatásig megvalósuljon? A válaszhoz megvannak a tudományos módszerek és eszközök, ahol pedig nincsenek, ott új kutatási programok indításával kell keresni a megoldásokat – ezekről beszél november 9-én Csapó Benő oktatáskutató a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatának egyik kiemelt előadásán.
A legkiválóbb gondolkodók, közöttük Széchenyi István, már évszázadokkal ezelőtt a műveltség, a tudás terjesztésében látták a társadalmi-gazdasági fejlődés kulcsát. Az utóbbi fél évszázadban pedig bebizonyosodott ezeknek az elgondolásoknak a helyessége. Egy tucatnyi fejletlen ország emelkedett a világ élvonalába, vagy a középmezőnyből indulva állt egy gyorsabb fejlődésé pályára. A gyors változások hátterében mindig kimutatható az adott ország oktatási rendszerének hatékony fejlesztése: a felnövekvő generációk szélesebb körű tudással, fejlettebb problémamegoldó készségekkel több érték előállítására váltak képessé.
Csapó Benő Fotó: mta.hu/ Szigeti TamásElőttünk vannak a példák, amelyek szerint az oktatási rendszer fejlesztése révén a gazdaság, a társadalom egészét is új fejlődési pályára lehet állítani. Feltehetjük azonban a kérdést: miképpen lehet ezt megtenni? Hogyan lehet az oktatást úgy megváltoztatni, hogy az valóban a kívánt eredményhez vezessen? Az elmúlt évtizedek reformkísérletei, köztük a gyakran igen költséges, ámde eredménytelen beavatkozások tapasztalatai megmutatták, hogy a sikeres átalakításokhoz nem elegendőek az egyszerű hétköznapi megfigyelésekre alapozott elgondolások. Az oktatási rendszer fejlesztéséhez, miként a modern világban minden más, a kívánatos irányba ható beavatkozáshoz, tudományosan megalapozott tervezésre van szükség.
Tudományos alapok
A tudományos alapokra helyezett gyakorlati beavatkozásokra gyakran idézett példa az orvoslás, amelynek analógiáját az oktatásra alkalmazva úgy járhatunk el helyesen, ha a legapróbb részletekig tanulmányozzuk a tanítási-tanulási folyamatokat, és olyan beavatkozásokra teszünk javaslatot, amelyekről tudományos eszközökkel bizonyítani lehet, hogy a kívánt eredményekre vezetnek. A fejlett országokban a bizonyítékokra alapozott beavatkozás mindinkább teret hódít az oktatás terén is. Ha az oktatás fejlesztése tudományos alapokra épül, szükség van széleskörű kutatási programokra, amelyek a felhasználható eredményeket létrehozzák. E felismerés nyomán az ezredforduló után számos országban, az Egyesült Álalmokban, Európán belül például Nagy-Britanniában, Finnországban és Németországban kiemelt figyelmet fordítottak a tanítás-tanulás fejlesztését segítő kutatási kapacitás bővítésére. Új intézmények jöttek létre és széleskörű, sok kutatócsoport együttműködésével indultak átfogó kutatási-fejlesztési programok. E törekvések sorába illeszkedik a Magyar Tudományos Akadémia által 2016-ban elindított tantárgy-pedagógiai kutatási program, melynek keretében 19 kutatócsoport kezdte meg munkáját.
Az egyik leglátványosabban fejlődő, az oktatás sok szintjére hatást gyakorló kutatási terület a pedagógiai értékelés. Eredményei a nagy nemzetközi összehasonlító tudásszintmérő vizsgálatok révén váltak szélesebb körben ismertté, a mérési eljárások fejlődésének hatása azonban az oktatás minden egyéb szintjén megmutatkozik. A tanulás egyes eredményeinek megbízható mérése olyan segítséget jelenthet az oktatásban, mint amilyet a különböző élettani paraméterek mérése jelent az orvoslásban. A gyors, könnyen alkalmazható eszközök egyrészt segítik a pedagógusuk mindennapos munkáját, másrést elengedhetetlenek a különböző kísérletek, oktatásbeli változások eredményeinek értékeléséhez.
Csapó Benő oktatáskutató, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete, a Neveléstudományi Doktori Iskola, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az általa alapított Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője előadásában bemutatja az előzőekben felvázolt nemzetközi erőfeszítéseket, és részletesebben foglalkozik a magyarországi kutatási-fejlesztési feladatok számára levonható következtetésekkel. Áttekinti, hogy a fontosabb kutatási trendek eredményit figyelembe véve milyen feladatok jelentkeznek a kora-gyermekkori oktatás terén, az iskola kezdő szakaszában, a tanulás tartalmainak és a tanítás módszereinek korszerűsítésében, továbbá a középfok-felsőfok átmenet hatékonyabb kezelésében. Kiemelt figyelmet fordít a pedagógiai értékelés terén elért új tudományos eredményekre és azok hazai alkalmazási lehetőségeire. Bemutatja, hogy milyen lehetőségeket kínálnak az új technológiák a pedagógiai mérések korszerűsítésére és a személyre szabott egyéni fejlesztés megvalósítására.
Jöjjön el a Magyar Tudomány Ünnepére!
A jövő oktatásáról szóló előadás egyike azoknak a programoknak, amelyekkel a tavaly megújult, egy hónapos Magyar Tudomány Ünnepe november végéig országszerte és a határon túli magyar tudományos műhelyekben is várja azokat, akik úgy döntenek, hogy adnak egy estét a tudománynak.
Az idei rendezvénysorozat – amelynek mottója „Oknyomozó tudomány” – kitüntetett feladata nem csupán a tudományos eredmények érthető elmagyarázása, hanem az is, hogy rámutasson: szemléletváltás szükséges a tudományos kutatásokban, mivel egyre több globális szintű tudományos kérdés merül fel, amelyekre csak a különböző tudományterületek együttműködésével adható közös megoldás.
