Tengerentúli elismerés a plazmonika magyar úttörőjének
Tudományos munkásságáért és közéleti tevékenységéért Kroó Norbertnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának ítélték oda első ízben a Charles Hard Townes Nobel-díjas fizikusról elnevezett díjat a Texasi A&M Egyetemen.
Charles Hard Townes 1964-ben kapott Nobel-díjat a kvantumelektronika terén elért eredményeiért, amelyek hozzájárultak a lézer és a „mézer” (mikrohullámú lézer) megalkotásához. A Texasi A&M Egyetem kvantumfizikai intézetének életében is jelentős szerepet töltött be, 2011-ben avatták az egyetem tiszteletbeli doktorává. Tudományos munkásságának elismeréseként alapította az egyetem a róla elnevezett díjat (Charles Hard Townes Distinguished Lecturer Award), amellyel az övéhez hasonló eredményeket elérő tudósokat kívánják jutalmazni.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én vehetem át elsőként ezt a díjat” – mondta Kroó Norbert. „Charles Townestől a nemlineáris plazmonikáig” címmel tartott előadásában az akadémikus a Nobel-díjas tudóst idézte: „Charles Townes azt mondta a lézer felfedezése után, hogy az általa talált megoldás keresi a problémákat. Kutatásaim során éppen ezt az elvet követtem én is: a plazmonika terén elért eredményekkel egy megoldásból indultam ki, majd ezt követően ehhez kötődő problémákat kerestem.”
Január 12-én, az egyetem által szervezett kvantumelektronikai konferencián Kroó Norbert is előadást tartott. „Az itthoni kutatásaimban segítségemre volt Varró Sándor elméleti fizikus és Rácz Péter fiatal kutató is, mindketten az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói. Fiatal kutatók tekintetében ez a szakma az élvonalba tartozik.
15 évvel ezelőtt meghívott előadóként ugyanezen a konferencián én voltam az egyetlen, aki plazmonikával foglalkozott. Most januárban a mintegy négyszáz előadásnak legalább 30 százaléka kötődött a szakterülethez. Rengeteg fiatal foglalkozik vele, a terület forradalmának lehetünk szemtanúi” – mondta az akadémikus.
Kroó Norbert kutatásaival a szobahőmérsékletű szupravezetés területén ért el kimagasló eredményeket, a díjat a plazmonikában elért eredményei és közéleti munkássága mellett ennek is köszönhetően kapta meg.
A szupravezetés olyan fizikai jelenség, amelynek során egyes anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten, általában mínusz 200 Celsius-fok alatt elvesztik elektromos ellenállásukat, és kizárják magukból a mágneses mezőt. Az állapot további jellemzője, hogy az elektronok párba rendeződve mozognak.
„Egy kutató életében nagyon sokat számít egy ilyen szintű nemzetközi elismerés – hangsúlyozta a többek között Prima Primissima és Akadémiai Díjjal is kitüntetett kutató. – Meghatározó volt számomra, amikor 1996-ban megkaptam az Alexander von Humboldt-díjat, amelyet több magyar kutatóval megosztva vehettem át. Páratlan kutatási lehetőséget teremtett. Egy éven keresztül dolgozhattam a németországi Max Planck Intézetben. Kutatásaim végeztével az intézet odaajándékozta az eszközöket, három tonnányi berendezést, amelyeket hazaszállíttattunk. A munkáim egy részét az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetében a mai napig ezeken az eszközökön végzem munkatársaimmal együtt” – mondta el a kitüntetés kapcsán az akadémikus.
