Társaság iránti vágy és új molekuláris módszer az antibiotikum-rezisztencia gyors felismeréséért: a Szigma – a holnap világa május 30-ai adása

Miből fakad az ember alapvető igénye a társaság iránt? Mi a különbség az ember és más emlősállatok közti szocializálódási folyamatok között? Hol tart az antibiotikumok és a rezisztens baktériumok közötti küzdelem? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin adásának hallgatói.

2017. május 31.

„Míg az evolúció során az emberek más állatokra ma is jellemző kicsi zárt csoportokban éltek, mára már hatalmas mennyiségű változó csoporti beágyazódás jellemez minket. A saját példámból kiindulva: egyszerre vagyok anya, feleség, van egy baráti köröm, hobbijaim, amelyeken keresztül rengeteg embert ismerek meg. Oktatok és kutató vagyok. Minden egyes szerepemben nagyon sokféle emberrel találkozom, és a csoportok között egyik percről a másikra tudok dinamikusan váltani. Azt próbáljuk megmutatni, hogy a dinamikus csoportban való gondolkodás képezi az alapját a társas igénynek. A szociálpszichológiát uraló hagyományos nézeteket szeretnénk leváltani egy megismerésalapú elméletre” – mondta Király Ildikó pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen induló Lendület-kutatócsoport vezetője.

A kutatónő az MTA támogatásával az emberek társas lényként való működéséhez és a társadalomba történő azonnali beilleszkedéshez szükséges alapvető pszichológiai mechanizmusokra keresi a választ. A kutatások során kezdetektől egy olyan pszichológiai működést feltételez, amelynek során a gyerekek megismerésének hajtómotorja az a kíváncsiság, hogy a társas tudásteret kialakítsák. Ez a teljesen újszerű gondolat segít megérteni a tanult tartalmak által rugalmasan bővíthető, velünk született értelmezési keretek létezését.

Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biológusa a Célzott Lendület program keretében megalakuló csoportjával alkalmazott kutatásokat végezhet. Az alapkutatások és publikációk mellett egy gazdaságilag hasznosítható terméket kell bemutatniuk. Kutatócsoportjával az antibiotikum-rezisztencia jelenségét vizsgálják.

Számos olyan kórokozó baktérium ismert, amely a legtöbb gyógyszerkészítményre, köztük az antibiotikumra is rezisztenssé vált. Így az általuk kiváltott fertőzések kezelése nehézkes, rosszabb esetben lehetetlen feladat. Ezeknek a kórokozóknak a megjelenése és terjedése 2050-re globális probléma lesz. Pál Csaba és kutatócsoportja egy molekuláris módszer kifejlesztésén dolgozik, amellyel rendkívül gyorsan, pontosan és hatékonyan kimutatható, hogy egy adott kórokozóban egy antibiotikummal szemben kialakul-e az ellenálló képesség. Ezzel a módszerrel jelentősen fel lehetne gyorsítani a megfelelő gyógyszerek fejlesztését.

Arról, hogy hol tart a módszer fejlesztése, mitől alakul ki a rezisztencia, továbbá hogy miben rejlik az antibiotikum-koktélok jelentősége, részletesen beszélt az InfoRádió és az MTA ismeretterjesztő műsorának e heti adásában.

A 2017. május 30-ai adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.