Társaság iránti vágy és új molekuláris módszer az antibiotikum-rezisztencia gyors felismeréséért: a Szigma – a holnap világa május 30-ai adása
Miből fakad az ember alapvető igénye a társaság iránt? Mi a különbség az ember és más emlősállatok közti szocializálódási folyamatok között? Hol tart az antibiotikumok és a rezisztens baktériumok közötti küzdelem? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin adásának hallgatói.
„Míg az evolúció során az emberek más állatokra ma is jellemző kicsi zárt csoportokban éltek, mára már hatalmas mennyiségű változó csoporti beágyazódás jellemez minket. A saját példámból kiindulva: egyszerre vagyok anya, feleség, van egy baráti köröm, hobbijaim, amelyeken keresztül rengeteg embert ismerek meg. Oktatok és kutató vagyok. Minden egyes szerepemben nagyon sokféle emberrel találkozom, és a csoportok között egyik percről a másikra tudok dinamikusan váltani. Azt próbáljuk megmutatni, hogy a dinamikus csoportban való gondolkodás képezi az alapját a társas igénynek. A szociálpszichológiát uraló hagyományos nézeteket szeretnénk leváltani egy megismerésalapú elméletre” – mondta Király Ildikó pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen induló Lendület-kutatócsoport vezetője.
A kutatónő az MTA támogatásával az emberek társas lényként való működéséhez és a társadalomba történő azonnali beilleszkedéshez szükséges alapvető pszichológiai mechanizmusokra keresi a választ. A kutatások során kezdetektől egy olyan pszichológiai működést feltételez, amelynek során a gyerekek megismerésének hajtómotorja az a kíváncsiság, hogy a társas tudásteret kialakítsák. Ez a teljesen újszerű gondolat segít megérteni a tanult tartalmak által rugalmasan bővíthető, velünk született értelmezési keretek létezését.
Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biológusa a Célzott Lendület program keretében megalakuló csoportjával alkalmazott kutatásokat végezhet. Az alapkutatások és publikációk mellett egy gazdaságilag hasznosítható terméket kell bemutatniuk. Kutatócsoportjával az antibiotikum-rezisztencia jelenségét vizsgálják.
Számos olyan kórokozó baktérium ismert, amely a legtöbb gyógyszerkészítményre, köztük az antibiotikumra is rezisztenssé vált. Így az általuk kiváltott fertőzések kezelése nehézkes, rosszabb esetben lehetetlen feladat. Ezeknek a kórokozóknak a megjelenése és terjedése 2050-re globális probléma lesz. Pál Csaba és kutatócsoportja egy molekuláris módszer kifejlesztésén dolgozik, amellyel rendkívül gyorsan, pontosan és hatékonyan kimutatható, hogy egy adott kórokozóban egy antibiotikummal szemben kialakul-e az ellenálló képesség. Ezzel a módszerrel jelentősen fel lehetne gyorsítani a megfelelő gyógyszerek fejlesztését.
Arról, hogy hol tart a módszer fejlesztése, mitől alakul ki a rezisztencia, továbbá hogy miben rejlik az antibiotikum-koktélok jelentősége, részletesen beszélt az InfoRádió és az MTA ismeretterjesztő műsorának e heti adásában.
A 2017. május 30-ai adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.