Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre – neutroncsillagok ütközésének észlelése jelentheti a többcsatornás csillagászat kezdetét Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre – neutroncsillagok ütközésének észlelése jelentheti a többcsatornás csillagászat kezdetét

Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre – neutroncsillagok ütközésének észlelése jelentheti a többcsatornás csillagászat kezdetét

Újabb mérföldkő a csillagászatban: először figyeltek meg egy jelenséget gravitációshullám-detektorokkal és távcsövekkel is. A két neutroncsillag összeütközéséből származó jelek forrását egy magyar galaxiskatalógussal sikerült gyorsan azonosítani. Ezután közel 70 földi és űrtávcső fordult rá a célpontra, és figyeli még most is a fejleményeket, amelyekből megérthetjük a nehéz elemek kialakulásának folyamatát.

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Egy hazai és kanadai bölcsész kutatókból és természettudósokból álló interdiszciplináris kutatócsoport a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható.

Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl

Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet kutatói a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövének különleges kamerájával gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül. Eredményüket a Nature 2017. október 12-i számában publikálták.

Új módszerrel végzett vizsgálatok humánembriókon, az eszköz, ami valóban láthatóvá teszi a molekulákat – a Szigma 2017. október 10-i adása Új módszerrel végzett vizsgálatok humánembriókon, az eszköz, ami valóban láthatóvá teszi a molekulákat – a Szigma 2017. október 10-i adása

Új módszerrel végzett vizsgálatok humánembriókon, az eszköz, ami valóban láthatóvá teszi a molekulákat – a Szigma 2017. október 10-i adása

Újabb kísérleteket folytattak humánembriók bevonásával. Milyen körülmények között jönnek létre a kísérletekben felhasznált embriók, és milyen sors vár rájuk? Október első hetében a Nobel-díjakon keresztül a tudományra figyelt a világ. A kémia területén egy olyan eszköz kifejlesztése nyerte el a tudomány legrangosabb kitüntetését, amivel a molekulákat természetes vizes környezetükben lehet vizsgálni.

Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet

Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet

Hogyan tudnának a taxisofőrök kevesebb munkával többet keresni? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ adhat a viselkedési közgazdaságtan, amelynek legismertebb kutatója a közgazdasági Nobel-emlékdíjat hétfőn elnyert Richard H. Thaler. Az általa művelt tudományterület fejlődését Muraközy Balázs közgazdász tekintette át a Nobel-díj bizottság által összeállított anyagok alapján.

Richard H. Thaler kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Richard H. Thaler kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Richard H. Thalernek, a Chicagói Egyetem kutatójának ítélte oda 2017-ben a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az indoklás szerint Thaler a viselkedési közgazdaságtan területén elért úttörő eredményeiért kapja a legismertebb gazdaságtudományi díjat, amelyet a svéd jegybank alapított 1968-ban.

A sejtjeink már várják a napfelkeltét – a Szigma 2017. október 3-i adása A sejtjeink már várják a napfelkeltét – a Szigma 2017. október 3-i adása

A sejtjeink már várják a napfelkeltét – a Szigma 2017. október 3-i adása

A szervezet belső órája készíti fel testünket az előre várható környezeti hatásokra, például a nappal-éjszaka váltakozására. A belső szervek is ennek megfelelően működnek, így a belső óra zavara számos betegség kockázatát növeli. Káldi Krisztina, a Semmelweis Egyetem kutatója az orvosi-élettani Nobel-díj hátteréről beszélt a Szigmában. A műsor másik részében a gravitációs hullámok és a fizikai Nobel-díj volt a téma, Frei Zsolt kommentárjával.

Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat

Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint az írónak azokért a nagy érzelmi erejű regényeiért ítélték oda az elismerést, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus voltát.

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

A 2017-es orvosi Nobel-díjat az élőlények napi ritmusát szabályozó molekuláris mechanizmusok leírásáért kapta Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young. Vendégszerzőink, Kozma-Bognár László és Nagy Ferenc, az MTA SZBK Növénybiológiai Intézet kutatói cikkükben betekintést adnak e biológiai folyamatok részleteibe, és végigvezetik az olvasót a felfedezés történetén.

  • 344 találat
  • További