Nemzetépítő törekvések – román–magyar történészkonferencia Bukarestben

Hogyan emlékeztek románok és magyarok az 1916-os romániai hadba lépésre? Milyen választásra kényszerültek az Osztrák–Magyar Monarchia román nemzetiségű tisztjei? E témák is szerepeltek annak az elsősorban társadalomtörténeti problémákat tárgyaló tudományos tanácskozásnak a programjában, amelyet a bukaresti Balassi Intézetben rendeztek szeptember 15-én.

2016. szeptember 15.

Az MTA BTK Történettudományi Intézetében a kelet-közép-európai nacionalizmusokat az első világháború éveiben vizsgáló kutatócsoport szervezésében megvalósult konferencia egyik fő célja az volt, hogy komplex történeti kérdéseket közösen, román és magyar történészek bevonásával vitassanak meg.

A román Răzvan Pârâianu az első világháború romániai emlékezetpolitikájának változásairól beszélt, Katona Csaba, az MTA BTK munkatársa pedig azt vizsgálta, hogy miként jelenik meg a száz évvel ezelőtti román hadba lépés a magyar magániratokban, naplókban és visszaemlékezésekben. Több esettanulmány segítségével végül azt állapította meg, hogy lényegében lehetetlen egységes megéléstörténetről beszélni.

L. Balogh Béni Erdély és az erdélyi románság 1916-os helyzetéről beszélt. Román kollegája, Cornel Sigmirean azokra a dilemmákra is felhívta a figyelmet, amelyekkel az erdélyi románság volt kénytelen szembesülni. Előadásában beszélt arról, hogy milyen választásra kényszerültek az Osztrák–Magyar Monarchia román nemzetiségű tisztjei: az államhoz (hazához, uralkodóhoz) legyenek hűségesek, vagy a nemzethez? Esettanulmányokkal illusztrálta, hogy utóbbi álláspont bizonyult döntőnek.

Szarka László az Erdélyre vonatkozó különböző, román és magyar politikai elképzeléseket ismertette nemzetközi kontextusba ágyazva. Megállapította, hogy a román és magyar nemzetállami vízió szükségszerű ütközése is a fegyveres konfliktus irányába hatott.

Szőts Zoltán Oszkár arra kereste a választ, hogy a nemzetközi történetírás miben látja a Monarchia felbomlásának okát. A történész arra a következtetésre jutott, hogy számos ok együttese eredményezte a szétesést, így például a nemzetiségi ellentétek és a nagyhatalmi politika.

A tanácskozásról az mta.hu részletesen is beszámol majd.