Nem a tumorra, hanem a közvetlen környezetére céloznak, klímatörténeti modellek tárháza: a Szigma – a holnap világa március 28-i adása
Egy új, remélhetőleg a rák gyógyításában is felhasználható eljárás, illetve a klímaváltozás hatását laboratóriumi körülmények között vizsgáló kísérletsorozat – ezeket a témákat ismerhették meg részletesen a tudományos-ismeretterjesztő magazin hallgatói.
Új tumorterápiát eredményezhet egy, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont részvételével zajlott sejtbiológiai kutatás. Juhász Gábor, az MTA SZBK tudományos tanácsadója és norvég kollégái azt vizsgálták, hogy a rákos sejt hogyan jut aminosavakhoz a szomszédos egészséges sejtekből. A háttérben az utóbbi évtizedekben intenzíven kutatott sejttani folyamat, az autofágia áll, amelyről már kiderült, hogy zavara számos megbetegedésre, kórképre jellemző a különböző ráktípusoktól a mozgáskoordinációs zavarokig. A kutatók szerint az egyik új eljárás az lehet a jövőben, hogy a betegnek autofágia-gátló szert adagolnak, így csökkentve a tumor növekedését, a kezelést pedig egyéb rákterápiás eljárásokkal egészítik ki.
Mit jelent a párhuzamos klímák elmélete? Egyebek mellett ez is kiderült abból a beszélgetésből, amelynek keretében Herein Mátyás, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezette be a hallgatókat a klímarendszer időjárási távkapcsolatainak működésébe. Az általuk elvégzett vizsgálatok alapján a kutatók úgy látják, hogy nem elég egyetlen klímarendszert modellezni, hanem elméletileg végtelen számút kellene. A valóságban ez természetesen lehetetlen, így a kutatók néhány száz klímatörténetet modelleznek. Ezek sokaságából tudnak a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni.
A 2017. március 28-i adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
