Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk – a tudomany.hu cikke a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk – a tudomany.hu cikke a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk – a tudomany.hu cikke a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről

Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Magyarságunk, összetartozásunk érzését leginkább a közös származás, az ősi rokonság tudata tartja életben. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok?

Velünk élő rítusok és a kultúraközi kommunikáció szerepe; magyar részvétellel zajló siker a CERN-ben: a Szigma – a holnap világa 2018. június 12-i adása Velünk élő rítusok és a kultúraközi kommunikáció szerepe; magyar részvétellel zajló siker a CERN-ben: a Szigma – a holnap világa 2018. június 12-i adása

Velünk élő rítusok és a kultúraközi kommunikáció szerepe; magyar részvétellel zajló siker a CERN-ben: a Szigma – a holnap világa 2018. június 12-i adása

Mi pontosan a kultúraközi kommunikáció? Hogyan segít a félreértések megértésében? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin e heti adásának hallgatói. Az adás második felében a részecskefizika legújabb eredményéről volt szó. A CERN-ben tett felfedezés egy újabb lépést jelent a világegyetem megismerése felé.

Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát

Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát

Néhány hete mutatta be a Filmklub az Akadémián a Budapest Inferno című filmet, amely a budapesti Molnár János-barlangban folytatott barlangbiológiai kutatásokról szól. A vizsgálatokat végző tudósokat most munkájuk, felfedezéseik részleteiről kérdeztük, minthogy mára nyilvánvalóvá vált: a Molnár János-barlang a tudomány számára eleddig ismeretlen fajokat rejt, életközössége pedig általános evolúciós folyamatok modelljeként is értelmezhető.

A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is

A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is

Első alkalommal sikerült közvetlenül megmérni a két legnehezebb ismert elemi részecske közti kölcsönhatás erősségét: a CERN-ben működő CMS-kísérlet a Physical Review Letters folyóiratban 2018. június 4-én tette közzé erre utaló eredményeit. A CMS-együttműködés munkájában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport és az MTA Atommagkutató Intézet is részt vesz.

Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A tiszta ivóvíz védelmét, új internetbiztonsági megoldásokat, méreganyagok közömbösítését, földrengésbiztos épülettervezési módszereket célzó, valamint a mesterséges intelligenciát, a fehérjetudományt és a érintő kutatások indulnak 10 új projekt keretében, amelyek összesen 5 milliárd forint támogatást nyertek el.

„Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai „Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai

„Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai

Négy évvel ezelőtt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája hároméves kutatási programot indított egyetemi partnerekkel együttműködésben. A tudományterületek, amelyekre az ezekben részt vevő kutatók koncentrálnak, izgalmas, kurrens témák. Az együttműködés néhány eredményét bemutató konferencia videón is megnézhető.

  • 472 találat
  • További