Magyarország az európai társadalmak térképén – konferencia az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban
Milyen sajátosságok jellemzik a magyarok politikai attitűdjeit? Mennyire számítunk befogadónak vagy kirekesztőnek a többi európai országhoz képest? Milyen az egészségi állapotunk? Egyebek mellett ezek azok a kérdések, amelyeket az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatói a leginkább mérvadó európai közvélemény-kutatás, a European Social Survey (ESS) adataira támaszkodva válaszoltak meg. Eredményeikről csütörtökön számoltak be.
"A társadalomtudományi kutatások eredményeként megjelenő állítások gyakran pontosan úgy hangzanak, mint a politikaiak. Azonban ugyanannak a szövegnek a politikai és tudományos jelentése között alapvető különbség van, mert a kutatók megállapításait minden esetben tudományos módszertanon alapuló vizsgálatok előzik meg” – mondta a tanácskozást megnyitó beszédében Rudas Tamás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője pedig arról beszélt, hogy a szigorú módszertanon alapuló adatok és azok elemzései hozzájárulhatnak a tudományos tényeken alapuló döntéshozatalhoz.
Az ESS legfrissebb eredményeinek egyik fő tanulsága az, hogy Magyarország számos társadalmi attitűdöt és viselkedést kifejező mutató tekintetében eltér az európai fősodortól. Sőt, sok esetben a hozzá hasonló kulturális hagyományokkal és társadalmi-gazdasági fejlettséggel rendelkező régióbeli országokhoz képest is eltérő tendenciákat mutat. Ezek alapján egy alapvetően bezárkózó, intézményeivel és a külső hatásokkal szemben bizonytalan ország képe bontakozik ki - olvasható az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont háttéranyagában.
A European Social Survey-t az Európai Bizottság kezdeményezte, a felmérés 2002 óta tart objektív tükröt a részt vevő európai országok elé. Ez a tükör valóban objektív: a lekérdezés pontos módszertanát nemzetközi kutatás keretében 21 európai ország kutatói dolgozták ki, a kérdések minden országban szigorúan azonosak, az adatfelvétel módszertana pedig az egyik legfejlettebb a világon.
Az ESS adatfelvételei kétévente zajlanak. A kérdések egy része minden lekérdezési hullámban ismétlődik, így lehetőség van az időbeli trendek megfigyelésére, míg más részük az európai közvélemény aktuálisan izgalmas témáira kérdez rá. A konferencia apropóját adó, legutóbbi, 2014-2015-ös adatfelvételben a migráció és az egészségi állapot volt a két „forró” témakör.
További információk a kutatásról a European Social Survey magyarországi kutatásának honlapján olvashatók. A kérdőívek és adatbázisok itt találhatók. A kutatásból eddig készült több mint 100 publikáció listája és hivatkozása az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont honlapján, itt tekinthető meg. A konferencián elhangzott előadások prezentációi itt találhatók. Az oldal folyamatosan frissül új kutatási eredményeket összegző tanulmányokkal.
A témához kapcsolódó cikkeink
A magyar jogrendszer állapota – könyvbemutató az Akadémián
Tudományos igényességgel és interdiszciplináris módszerekkel áttekinteni a magyar jogrendszer aktuális állapotát úgy, hogy a munka során a társadalmi környezetet, a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint társadalmi elfogadottságát is vizsgálják – ez volt a célja a szerkesztőknek azzal az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében készült kötettel, amelyet csütörtökön mutatnak be.
A globális migrációtól a roma médiaképig – kutatások az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában
A magyarországi társadalmi folyamatokat, a hazai politikai rendszer alakulását, az egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitását és politikai gondolkodásmódját, az újnacionalizmust, valamint a gyermekszegénységet is vizsgálták az elmúlt években azoknak a kutatásoknak a keretében, amelyeket az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában végeztek.
