Magyar kutatók vezetésével térképezték fel minden eddiginél részletesebben Európa talajainak vízgazdálkodását

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének vezetésével készített térképek fontos alapinformációkat nyújtanak a klímatudatos és vízmegőrző területhasználat tervezéséhez.

2017. május 31.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének vezetésével, a Pannon Egyetem, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (EC JRC) és az ISRIC – Nemzetközi Talajinformáció intézetének közreműködésével az eddigi legrészletesebb talaj-vízgazdálkodási térképeket állították elő Európára 3D EU-SoilHydroGrids néven. A térképek fontos alapinformációkat nyújtanak a klímatudatos és vízmegőrző területhasználat tervezéséhez.

A különböző talajok a rájuk érkező csapadékot eltérő mértékben és ütemben képesek befogadni, a beszivárgó vízből pedig eltérő mennyiséget tudnak megtartani. Ezek a jellemzők, melyeket összefoglalóan a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak hívunk, függnek az egyszerűbben mérhető talajjellemzőktől és alapvetően határozzák meg az egyes területek mezőgazdasági potenciálját, ökológiai jellemzőit.

A hidrológiai, ökológiai, termésszimulációs, klíma-, és egyéb környezeti modellezés kapcsán egyre nagyobb az igény a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak ismeretére. A jelenlegi talaj-vízgazdálkodási mérések költségesek és időigényesek, így mért értékek alapján nincs lehetőség vízgyűjtő- vagy kontinentális léptékű, kellő részletességű térbeli információs adatbázis előállítására. A talaj vízgazdálkodási jellemzői és könnyebben mérhető talajtulajdonságai közötti kapcsolat azonban közelítőleg leírható matematikai összefüggésekkel. Amennyiben egy területhez rendelkezésre állnak általános talajtani információk, a kapcsolatokat leíró függvények lehetőséget adnak a terület talaj-vízgazdálkodási tulajdonságainak közvetett – számítások révén elvégzett – feltérképezésére.

Európa talaj-vízgazdálkodási térképei a SoilGrids globális talajadatbázis alapján, az európai talajokon kidolgozott talaj-vízgazdálkodási becslő függvények alkalmazásával készültek. A becslő függvényeket szintén magyar vezetéssel – Tóth Brigitta –, a Pannon Egyetem és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének együttműködésével európai kutatócsoport állította elő nemzetközi FP7-es projekt keretében.

A 3D EU-SoilHydroGrids térképek újdonsága, hogy a számítások kimondottan Európa talajait reprezentáló adatbázison kidolgozott összefüggéseken alapulnak, és a leggyakrabban használt 16 talaj vízgazdálkodási tulajdonságról nyújtanak információt a korábbiaknál nagyobb részletességgel: 7 standard talajmélységben, 250 m felbontásban.

A talaj maximális vízkapacitása, szabadföldi vízkapacitása, holtvíztartalma és hidraulikus vezetőképessége 5 cm mélységben Forrás: MTA ATK AI

A térképek olyan programkörnyezetben készültek, amelyben automatizáltan megújíthatók, lehetővé téve az adatbázis rövid időn belüli frissítését, ha a jövőben még pontosabb alaptérképek vagy becslések állnak majd rendelkezésre.

A térképeket bemutató publikációt Tóth Brigitta és kutatótársai (Pásztor László, Weynants, Melanie, Hengl, Tomislav) a hidrológia területén magasan jegyzett Hydrological Processes szakfolyóiratban közölte. Az EU-SoilHydroGrids adatbázis ingyenesen letölthető az MTA ATK TAKI honlapjáról. Az adatbázis elkészítését az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogatta a 635750 sz. támogatási szerződés keretében. Az adatbázis letöltő felületének kialakítását az OTKA K105167 sz. projekt finanszírozta.

Az MTA ATK TAKI Talaj Vízgazdálkodási Kutatócsoportja következő kutatási célként nemzetközi szinten egyedülálló pontosságú hazai talaj-vízgazdálkodási térképek készítését tűzte ki.