Lusta vulkánok és a magyar nyelv jelene és jövője: a Szigma – a holnap világa 2018. március 6-i adása

14–18 millió évvel ezelőtt hatalmas kiterjedésű, aktív vulkánok tarkították Magyarország területét, amelyek az akkori legnagyobb kitörésekért feleltek. De vajon milyen hosszan szunnyadhat egy vulkán? Az adás második felében kiderül, hogy milyen változások zajlanak a magyar nyelvben, és azok milyen hatással lehetnek nyelvünk jövőjére.

2018. március 8.

Két rangos nemzetközi tudományos folyóiratban is megjelentek az utóbbi időben magyar tudósok által írt tanulmányok a térség tűzhányóinak tevékenységéről. Az ismertetett kutatások egyfelől bebizonyították, hogy több millió évvel ezelőtt a mai Magyarország területe tektonikai szempontból rendkívül aktív volt. Másrészt azt is feltárták, hogy két nagyobb vulkánkitörés között akár százezer évnyi nyugalmi állapot is lehetséges. A kutatás kulisszatitkairól Harangi Szabolcs egyetemi tanár, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője számolt be a tudományos magazin e heti adásában.

A magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetét bemutató tanulmánykötetet adott ki a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Gondolat Kiadó. A könyv az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy stratégiai összefoglalás készüljön a magyar nyelvről és a magyar nyelvközösség helyzetéről, elsősorban az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira összpontosítva, megbízható, tudományos kutatásokon alapuló, hiteles és eredeti szintézist adva. A magyar nyelv helyzetét a szerzők a nyelvtudomány mellett az antropológia, a történettudomány, a művelődéstörténet, valamint a kultúra-, népesség- és jogtudomány eszközeivel mutatják be. A kötetről Prószéky Gábor nyelvész, az MTA Nyelvészettudományi Intézetének igazgatója számolt be a Szigmában.

A Szigma 2018. március 6-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.