Közgazdasági Nobel-díj szerződéselméleti kutatásokért

Az amerikai-brit Oliver Hartnak és a finn Bengt Holmströmnek ítélték idén a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját. Az indoklás szerint a két tudós a szerződéselmélet területén folytatott kutatásai eredményeiért érdemelte ki az elismerést.

2016. október 10.

„A modern társadalmat számos szerződés tartja egyben. Az Oliver Hart és Bengt Holmström által létrehozott új elméleti eszközök nagyban hozzájárulnak a mindennapi szerződések és intézmények, valamint a szerződéstervezés potenciális buktatóinak megértéséhez” – olvasható a Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntésének indokolásában.

Bengt Holmström és Oliver Hart Forrás: Harvard University, MIT Economics

A díjazottak munkásságát ismertető összeállítás szerint a társadalom számos szerződése között megtalálhatóak a részvényesek és a felső menedzsment, a biztosítási cégek és az autótulajdonosok vagy bizonyos hatóságok és beszállítóik közötti szerződések. Mivel az ilyen kapcsolatokban általában nem egyeznek meg teljesen a szerződő felek érdekei, a szerződéseket megfelelően kell megtervezni, illetve megfogalmazni, hogy a szemben álló felek kölcsönösen előnyös döntéseket hozzanak.

Az idei kitüntetettek a közgazdaság viszonylag új ágának számító szerződéselméletben értek el jelentős eredményeket. A szerződéselmélet összetett és átfogó elemzési keretrendszert biztosít a szerződéstervezésben. Ilyen például a teljesítményalapú bérezés felső vezetőknek, az önrész és az állami szektorban végzett tevékenységek privatizációja.

Bengt Holmström az 1970-es években azt mutatta ki, hogy egy felettes (pl. egy cég részvényese) hogyan tervezzen optimális szerződést egy megbízottnak (pl. a cég vezérigazgatója), akinek a tevékenységét nem tudja megfigyelni. A kutató tájékozottsági elve azt fogalmazta meg: a szerződésnek össze kell kapcsolnia a megbízott fizetését minden, a teljesítményéhez kapcsolható információval. Bengt Holmström az alapvető megbízó-ügynök modell keretében demonstrálta, hogy az optimális szerződés hogyan mérlegeli a kockázatokat a teljesítményre ösztönző tételekkel szemben.

Az 1980-as évek közepén Oliver Hart a szerződéselmélet egy új ágával, a hiányos szerződések témájával foglalkozott. Ennek jelentőségét az adja, hogy olyan szerződés, amely minden elképzelhető eshetőségre kiterjed, nincsen. A kutatónak a hiányos szerződésekkel kapcsolatos megállapításai új megvilágításba helyezték a cégek tulajdonlását, illetve irányítását, és óriási hatással voltak a közgazdaságtan számos területére, továbbá a politológiára és a jogra is. Kutatásai új elméleti eszközöket biztosítanak számunkra például olyan kérdésekben, mint hogy milyen cégeknek éri meg összeolvadni, mi a hitel és a sajáttőke-finanszírozás megfelelő aránya, vagy hogy milyen intézményeknek – például iskoláknak, börtönöknek – kellene állami, illetve magánkézben lenniük.

A teljes sajtóanyag angol nyelven itt olvasható.

A közgazdasági Nobel-díjat a Svéd Központi Bank alapította 1968-ban, fennállásának 300. évfordulóján. A kitüntetettek személyéről a Svéd Királyi Tudományos Akadémia dönt, a díj hivatalos elnevezése: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíja. Az elismerést először 1969-ban ítélték oda.

További információ

Bakó Barna tudományos munkatárs

MTA-BCE „Lendület” Stratégiai Interakciók Kutatócsoport

20/344-1988 (hétfő este 19 óra után)