Közel van a Mars-utazás? Rémhír a Nagy-korallzátony eltűnése? A Szigma – a holnap világa 2017. június 13-ai adása
A NASA megnevezett 12 űrhajósjelöltet, akik részt vehetnek a majdani Mars-utazásban. Ennyire közel van az expedíció? Vagy a bejelentés csupán egy jól megtervezett PR-fogás? Tavaly a Nagy-korallzátony 29 százaléka pusztult el. Megmenthető-e még, vagy valóban a végóráit éli a híres ökoszisztéma? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin adásának hallgatói.
Kereszturi Ákos, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa korainak véli még a NASA által bemutatott 12 jelölt kiválasztását, hiszen a műszaki fejlesztések mellett az utazásig még legalább két évtizeden át folyamatosan biztosítani kell a pénzügyi támogatást. Mivel az elnöki ciklusok ennél az időtartamnál rövidebbek, a politika ehhez képest gyakrabban változik, így a kutatás és fejlesztés terén állandó az anyagi bizonytalanság. A felkészítést ugyan fontos időben elkezdeni, de ideális esetben is legkorábban 2033-ban történhetne meg az utazás.
A Holdra szállás és a Mars-utazás között sok egyéb mellett jelentős különbség az út hossza. Míg a Holdra néhány nap alatt elértek az űrhajósok, a Mars-utazás akár több űrben töltött évet is igénybe vehet. Ezért sokkal nagyobb terhelésnek és kockázatnak lesznek kitéve az űrhajósok, valamint nagyobb tudást kell elsajátítaniuk. A megfelelő űrhajó kifejlesztésénél fontos szempont az önellátás, hiszen ilyen nagy utazás során nem lesz lehetőség teherűrhajóval további szállítmányokat küldeni.
Pusztuló korallok
A Nagy-korallzátonynál a szirtépítő kőkorallok kerültek veszélybe. A gondot a testük belsejében élő moszatok eltűnése okozza. Ugyanis a moszatokkal folytatott szimbiózis eredménye a kőkorallok vázát alkotó mész és tápanyag felvétele. Ezek hiányában a kőkorall kifehéredik és elpusztul. Németh Szabolcs biológus, búvár, az ELTE oktatója, a Magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke a nagymértékű pusztulás egyik okának a felszíni vizek felmelegedését nevezte meg. A kőkorallok ideális hőmérsékleti tartománya 24-25 Celsius-fokra tehető. A magasabb, 30 Celsius-fok körüli vízhőmérsékletet csupán pár hétig képesek elviselni. Ennél hosszabb idő után a fennálló stresszre a bennük élő moszatok kilökésével reagálnak, ami hosszú távon a pusztulásukhoz vezet.
Arról, hogy milyen további hatások okozzák a Nagy-korallzátony folyamatos pusztulását, és hogy milyen következményekkel jár az ökoszisztéma teljes eltűnése, részletesen beszélt Németh Szabolcs az InfoRádió és az MTA ismeretterjesztő műsorának e heti adásában.
A 2017. június 13-ai adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
