Ionok a szervezetben és természetes élőhelyek helyreállítása: a Szigma – a holnap világa június 6-i adása
Hogyan befolyásolják az élő szervezet működését az ionok, és milyen problémákat okozhat, ha az ionháztartásban zavar keletkezik? Helyre lehet-e eredeti formájában állítani egy tájat, és ha igen, mi szükséges hozzá? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszolt az MTA Lendület programjának két kutatója a tudományos magazinban.
Súlyos betegségek gyógyítása mesterséges iontranszporterekkel
Az élő szervezet működésének befolyásolásában az ionoknak döntő szerepük van. Ezek sejten belüli és sejten kívüli mennyiségének szabályzásában rendkívül fontos feladatokat látnak el az iontranszporterek és -csatornák. Több betegség oka éppen az, hogy az ionháztartásban zavar keletkezett. Ilyen betegség például a cisztás fibrózis, amelynél egy kloridion-transzporter meghibásodása okoz problémát. Ugyanakkor onkológiai elváltozások esetén is kimutatható a kloridion-háztartás zavara, illetve egyes onkológiai elváltozások kezelhetők mesterséges kloridtranszporterekkel.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában az Akadémia Lendület program támogatásával olyan mesterséges iontranszporterek létrehozásán dolgoznak, amelyek több, nagyon súlyos betegség gyógyítását segíthetik, de javíthatják a jelenleg használt nyugtatók és altatók hatékonyságát is. A kutatás vezetője, Mándity István gyógyszerész-kutató a tudományos magazinban ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy a jelenlegi altatók adott receptoron hatnak, miközben vannak olyan idegsejtek, amelyeken ez a receptor nem található meg. A mesterséges transzporterrel azonban lehet majd hatni olyan sejteken is, amelyeken a kloridion-csatorna nincsen jelen.
Hatékonyabb tájrekonstrukció és ökológiai tesztrendszerek
Táj- és élőhely-rekonstrukcióval foglalkozik az MTA debreceni Lendület-kutatócsoportja, amelynek célja az elméleti konzervációbiológiai és restaurációs ökológiai kutatások, valamint a gyakorlati élőhely-rekonstrukciók és kezelések során nyert eredmények integrálása. Ennek révén ugyanis megfelelő és adaptív válaszokat adhatók a tájhasználat és a klíma megváltozásával járó kihívásokra.
Török Péter ökológus szerint nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy helyreállítható-e egy természetes élőhely. Mint mondta, ehhez több feltételnek is teljesülnie kell. A rekonstrukciós idő hossza rendkívül eltérő: gyepközösségek esetén 15 évtől akár 200 évig is terjedhet. A Lendület program keretében egyebek mellett arra akarják felhívni a figyelmet, hogy ezek a gyeprekonstrukciós beavatkozások kiváló lehetőséget teremtenek ökológiai elméletek tesztelésére. Szeretnének rámutatni azokra a kutatási irányokra is, amelyekben a gyakorlati oldal az elméleti ökológia segítségét várja. „Meg kell tudnunk mondani például azt, hogy mely fajok tudnak gyorsan betelepülni egy rekonstrukciós területre anélkül, hogy ezt valamilyen technikai módszerrel segítenénk.”
A 2017. június 6-i adás itt meghallgatható:
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
