A földi atmoszféra átvilágítása; vándorlások és változások Európában 4700-4400 évvel ezelőtt: a Szigma – a holnap világa 2018. február 27-i adása | MTA

A földi atmoszféra átvilágítása; vándorlások és változások Európában 4700-4400 évvel ezelőtt: a Szigma – a holnap világa 2018. február 27-i adása

Milyen gyakorlati jelentősége van az új, piszkéstetői infrahang-megfigyelő állomásnak? Melyek a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálatának főbb megállapításai? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszoltak az InfoRádió tudományos magazinjában megszólaltatott kutatók.

2018. március 1.

Magyarország a piszkéstetői állomás megépítéséig nem játszott jelentős szerepet az európai infrahang-megfigyelési térképen, azóta csatlakozott a hatvan hangállomásból álló infrahanghálózathoz. Az emberi fül által nem felismerhető, rendkívül messzire elterjedő hanghullámok észlelése számos természeti jelenség – pl. robbantás, szélvihar, földrengés – tanulmányozását teszi lehetővé. A kutatások gyakorlati jelentőségéről Bondár István, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet munkatársa elmondta, hogy az állomásokon lévő műszerek, a mikrobarométerek a légnyomás különbségének apró változásait mérik. Segítenek a távoli vulkánkitöréseket, légkörbe csapódó meteoritokat, bányarobbantásokat regisztrálni. „Ahogy a földrengéshullámok a Föld belsejét, úgy az infrahanghullámok a teljes földi atmoszférát világítják át” – tette hozzá a kutató.

A Nature-ben jelent meg az a magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány, amely a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálatának eredményeit összegzi, egyúttal megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. „Harangedény-jelenségnek nevezzük az i. e. 3. évezred közepén a Brit-szigetektől Észak-Afrikáig, Portugáliától egészen Budapestig elterjedt egységes harangedényeket készítő kerámiaművesség, csontgombok, csontból készült függők és fegyverek leletcsoportját” – mondta Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézet Ősrégészeti Témacsoportjának vezetője. Ezen a hatalmas területen kissé eltérő változatokban hasonló tárgyak jelentek meg. A kutatók archeogenetikai módszerekkel igyekezték megfejteni a jelenség okát. A kutatás további eredményeiről Szécsényi-Nagy Anna, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium munkatársa számolt be a Szigma e heti adásában.

A Szigma 2018. február 27-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.