A figyelemhiányos hiperaktivitás pontosabb megértése, illetve a lemeztektonika évtizedes rejtélyei: a Szigma – a holnap világa 2018. június 5-i adása | MTA

A figyelemhiányos hiperaktivitás pontosabb megértése, illetve a lemeztektonika évtizedes rejtélyei: a Szigma – a holnap világa 2018. június 5-i adása

Milyen új kutatások indultak a figyelemhiányos hiperaktivitás és az externalizációs zavar területén? Milyen módszerekkel keresik a választ a lemeztektonika több évtizedes kérdéseire? A tudományos magazin e heti adásában két frissen induló MTA Lendület-kutatócsoport mutatkozott be.

2018. június 6.

Bunford Nóra, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakít kutatócsoportot. Célja a serdülő- és fiatal felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás és externalizációs (ADHD/EXT) zavarok olyan velejáróinak pontosabb megértése, amelyek funkcionális károsodást és viselkedésproblémákat okoznak. E tünetegyüttesek komoly pszichés hátrányt jelentenek a betegnek, a társadalomnak pedig jelentős pénzügyi terhet. A kutató azt tervezi, hogy ADHD/EXT tüneteket mutató és tipikusan fejlődő serdülőkorúakat követnek majd öt éven át.

Kovács István János, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont geológusának kutatásai abból indulnak ki, hogy a Földet a lemeztektonika teszi élő bolygóvá. A lemeztektonika lényege, hogy a külső ridegebb övezet, a litoszféra mintegy „úszik” az alatta lévő, képlékenyebb asztenoszférán. A tudományos probléma az, hogy több mint ötven évvel a modern lemeztektonikai elmélet megszületése után még mindig erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt a nyilvánvalóan különböző tulajdonságot mi okozza.

A Szigma 2018. június 05-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.