Egyre sikeresebb lehet a mesterséges megtermékenyítés – Kovács L. Gábor a Szigmában
A mesterséges megtermékenyítés sok pár számára az egyetlen lehetőség a gyermekvállalásra. Azért, hogy az ikerterhességek elkerülhetőek legyenek, egyetlen embriót ültetnek be az anya méhébe. De melyik legyen az az egy? Ezt vizsgálják magyar tudósok, akik Európában már szabadalmaztatták is eljárásukat. A Magyar Tudomány Ünnepének nyitóelőadását tartó Kovács L. Gábor professzor az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában további részleteket is elárult a kutatásaikról.
„1978 óta ismeretes a mesterséges megtermékenyítés. Mégis, még ma is ott tart a tudomány, hogy a beültetések csupán egyharmada végződik a kisbaba megszületésével. Az adatok is jól szemléltetik a kiválasztási mechanizmus jelentőségét. Fontos tényező, hogy az eljárásban általában már nem egészen fiatal párok vesznek részt, akik mögött már a sikertelen próbálkozások többéves tapasztalata áll, így nagy a kudarcélményük. Ezenfelül az édesanyák fogadóképessé válása egy rendkívül megterhelő hormon-előkészítést igényel. Tehát nagyon meg kell gondolni, hogy melyik embriót és hogyan ültetik be” – vezette fel kutatásukat Kovács L. Gábor professzor.
Ma a protokollok azt írják elő a szülésznek, hogy a legjobb embriót ültesse be. Kovács L. Gábor kutatócsoportjával követendő etikai elvnek tartja, hogy az embrióhoz tilos hozzányúlni vagy megérinteni. A professzor elmondta: az eljárások felfedezésére irányuló vizsgálataikat az embrió tenyésztőfolyadékából, ahogy fogalmazott: „fürdővízéből” végzik, ugyanis ebből az embrió rengeteg anyagot vesz föl és ad le, mielőtt beültetik az anyába.
„Négy-öt napig az embrió ebben a cseppnyi folyadékban él. Az indirekt folyadékanalízisből próbáltunk összeállítani különböző értékelési és diagnosztikai paneleket. Egy leírásunkat már szabadalmaztatták Európában, most az amerikain dolgozunk. Ezt szeretnénk felhasználni további diagnosztikára.”
Amikor a szülész visszaülteti az embriót az anyába, a cseppet eldobja. A tudósok ennek a fehérjeelemzésével vonnak le következtetéseket például arra vonatkozóan is, hogy van-e esélye az embrió megtapadásának.
„A négy-öt éve tartó vizsgálatok során arra jutottunk, ha a hagyományos mikroszkopikus eljárást kombináljuk a fehérjemérési eljárásainkkal, akkor 30-ról akár 50 százalékra lehet emelni a mesterséges megtermékenyítés sikerességét.”
„Ez azonban még hosszú idő múlva lesz elérhető – tette hozzá Kovács L. Gábor. –A mostani pályázatban többek között azt vállaltuk, hogy három év múlva három chiptechnológián alapuló prototípusgépet tudunk letenni három szülészeti laboratóriumban. Akkor indulhat meg a kísérleti vizsgálat, utána még évekig tartó klinikai tesztekre van szükség ahhoz, hogy mindennapi gyakorlattá válhasson az eljárás.”
Kovács L. Gábor erről a témáról tartotta a Magyar Tudomány Ünnepe idei nyitóelőadását, melynek felvételét később az mta.hu-n közzétesszük.
Először figyeltek meg Naprendszeren kívülről érkezett égitestet. A Föld mellett elhaladó, Naprendszerünkön végigszáguldó A/2017 U1 néven regisztrált utazót, a NASA égbolttérképező programja fedezte fel. A körülbelül 300 méter átmérőjű vöröses kődarab az eddig megfigyelt egyik leggyorsabban mozgó égitest. Az égitest utazásának körülményeiről számolt be Kereszturi Ákos, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa a tudományos magazinban.
A 2017. október 31-i adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
