Öt akadémiai doktor és az MTA Atommagkutató Intézet igazgatóhelyettese is megkapta az idén a jelentős tudományos, műszaki-szellemi alkotás létrehozásáért és innovatív magatartásért járó Gábor Dénes-díjat. A Nobel-díjas fizikusról, az MTA egykori tiszteleti tagjáról elnevezett életműdíjat tudományos eredményei elismeréseként Szántay Csaba akadémikus vehette át az Országház Főrendiházi termében.

Gábor Dénes

"Az innovációt, a remek gondolatot támogatni kell, mert a jó gondolat önmagában még kevés: a tudományban azt ismerik el, aki meggyőzi a világot" – fogalmazott a díjátadón elmondott köszöntőjében Kövér László. Az Országgyűlés elnöke a Pálinkás József akadémiai elnök, a kormány több tagja, továbbá szakmai, tudományos, társadalmi szervezetek, felsőoktatási intézmények, alapítványok képviselőinek jelenlétében megtartott beszédében az újító megközelítések idejének nevezte a gazdasági válság sújtotta éveket, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a legkiválóbbak példája mindig erősíti a nemzet együvé tartozásának érzését.

     Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint a válság felerősíti azt a félelmet, hogy kifogytunk a válaszokból és az eszközökből. Ezért új megoldásokba kell befektetni, és vissza kell állítani a műszaki kutatómunkát végzők társadalmi elismerését.

     Az értékvezérelt társadalom fontosságát hangsúlyozta Jamrik Péter, a Gábor Dénes-díjat megalapító Novofer Zrt. vezérigazgatója. Mint elmondta, az évente kiosztott elismerés célja, hogy az egykori kiváló tudós szellemiségével összhangban ráirányítsa a figyelmet a tudományra, az innovációra és a magas színvonalú oktatásra. Jamrik Péter végül felhívta a figyelmet az idei díjazottak kutatásai és az MTA által szervezett Tudomány Világfóruma fő témái közötti hasonlóságra.

Gábor Dénes (1900-1979)
A Budapesten született fizikus magyarországi és németországi tanulmányai után 1934-től Angliában kutatott és tanított. Nevét az 1947-ben felfedezett holográfia tette világszerte ismertté. A Magyar Tudományos Akadémia 1964-ben választotta tiszteleti tagjává. 1971-ben „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért" megkapta a fizikai Nobel-díjat.

A minden évben nyilvánosan meghirdetett, Gábor Dénes Nobel-díjas tudósról és humanista gondolkodóról elnevezett hazai elismerést, valamint a háromévente adományozott nemzetközi díjat a bírálóbizottság javaslatára a Novofer Alapítvány Kuratóriuma ítéli oda az arra méltó szakembereknek. Az elmúlt több mint két évtizedben mind rangosabbá váló kitüntetést eddig 149, a technikai és természettudományok terén kimagasló innovatív teljesítményt nyújtó kutató és műszaki értelmiségi vehette át. A díjazottak olyan kiemelkedő, teljesen új tudást létrehozó szakemberek, akik ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazzák, kimagasló tudásukat színvonalas oktatói, nevelői tevékenységük révén továbbadják környezetüknek, jelentős társadalmi aktivitást fejtenek ki, látókörük pedig messze meghaladja szűken vett szakterületüket. A ünnepélyes díjkiosztón adják át az In memoriam Gábor Dénes díszoklevelet és a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat is.

     A hagyományoknak megfelelően az idén huszonharmadik alkalommal rendezett ünnepségen heten vehették át az egyes ipari ágazatokban – IT-távközlés, gépipar, energetika, vegyészet-gyógyszeripar, mezőgazdaság-biotechnológia –, illetve az "egyéb" kategóriában, azaz az üzleti menedzsmentben, illetve az oktatásban végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Gábor Dénes-díjat. A hét kitüntetett közül öt az MTA doktora, egyikük pedig akadémiai kutatóintézet igazgatóhelyettese. A díjátadó előtt az egybegyűltek Kroó Norbert akadémikust, a Nemzetközi Gábor Dénes-díj Bizottság elnökét köszöntötték abból az alkalomból, hogy a tudomány kategóriájában megkapta a legjobbaknak járó Prima Primissima elismerést.

     Gábor Dénes-díjat kapott Harsányi Gábor villamosmérnök, az MTA doktora, habilitált egyetemi tanár. A BME Elektronikai Technológia Tanszék tanszékvezetője mikroáramköri megbízhatósági vizsgálataiért, az orvosbiológiai érzékelők, szenzorok és diagnosztikai berendezések területén létrehozott és szabadalommal védett megoldások kidolgozásában való alkotó részvételéért, illetve a magyar tudományos kutatási-fejlesztési eredmények nemzetközi ismertségét és tekintélyét egyaránt növelő szervezési és publikációs tevékenységéért, új oktatási-kutatási-innovációs kompetenciák kialakításáért vehette át az elismerést.

     Imre Sándor villamosmérnök, a műszaki tudomány akadémiai doktora, a BME Híradástechnikai Tanszék habilitált tanszékvezető egyetemi tanára, a mobil és vezeték nélküli infokommunikáció, valamint a kvantummechanikai elvekre épülő távközlés és informatika terén folytatott, hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismert felsőoktatási és iskolateremtő munkásságáért részesült a díjban. Imre Sándor meghatározó szerepet vállalt kutatási és műszaki fejlesztési projektek sikeres irányításában, miközben színvonalas innovációszervező, valamint szakmai-tudományos publikációs munkát is folytat.

 

A díj
Az 1989-ben alapított Novofer Alapítvány által létrehozott Gábor Dénes-díj célja a névadó életpályájával szimbolizált innovatív magatartás elismerése. Az évente kiosztott bronz- - nemzetközi díj esetében ezüst - plaketten a kitüntetett neve, az adományozás éve, valamint a névadó tudós hologramképe látható. A díjat díszoklevél és pénzjutalom egészíti ki.

A hálózatfejlesztési stratégiai döntések megalapozását segítő, tervezést és megbízhatósági elemzést támogató modellezési módszerek kidolgozásáért, e feladatok megoldására alkalmas szoftverrendszerek kifejlesztésében vállalt alkotó közreműködéséért ítélte oda a kuratórium a díjat Jereb László villamosmérnöknek, az MTA doktorának. A testület egyúttal a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar dékánjaként, illetve az Informatikai és Gazdasági Intézet igazgatójaként folytatott, meghatározó jellegű felsőoktatási és oktatásszervezési tevékenységét, a nyugat-magyarországi régió műszaki és innovációs fejlesztéséhez nyújtott hozzájárulását is elismerte.

     Matuz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány akadémiai doktora, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a hazai növénynemesítés, a gabonafélék, különösen az aestivum- és durumbúzák nemesítése terén társnemesítőként elért eredményeiért, illetve széles körű hazai és nemzetközi szakmai publikációs tevékenységéért vehette át a díjat. A Matuz János által nemesített búzafajták többsége - magas beltartalmi értékének, termésátlagának, valamint biztonságos termeszthetőségi tulajdonságainak köszönhetően - igen kedvelt a gazdálkodók körében.

     Simig Gyula vegyészmérnöknek, az MTA doktorának, habilitált egyetemi magántanárnak, az EGIS Gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatójának az originális gyógyszerkutatásban, a hiánypótló generikus termékportfólió gazdagításában, új, hatékony és környezetbarát kémiai gyártóeljárások, valamint a hozzájuk kapcsolódó közel kétszáz szabadalom kidolgozásában való alkotó közreműködéséért ítélte a kuratórium az elismerést. A testület méltatta Simig Gyulának az EGIS Gyógyszergyár innovációs díjakkal elismert termékeinek kifejlesztésében vállalt meghatározó irányító tevékenységét, illetve a vegyészmérnökök képzését segítő felsőoktatási munkásságát is.

     Gábor Dénes-díjat kapott Losonczi Áron okleveles építészmérnök, a tudományt és a művészetet sikeresen összekapcsoló, az építészet alakulását döntően befolyásolni képes, különleges hatású, iparilag is gazdaságosan gyártható fényáteresztő beton létrehozása és továbbfejlesztése során végzett alkotó tevékenységéért. A fényáteresztő beton nagy nemzetközi szakmai érdeklődést váltott ki, öregbítve ezzel a magyar építészek hírnevét.

     Az idei díjazottak között szerepel az MTA Atommagkutató Intézet igazgatóhelyettese Molnár József villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa. A kutató egyebek mellett az Európai Részecskefizikai Laboratóriumban (CERN) végzett kutatási-fejlesztési feladatok sikeres megoldásáért, a miniPET-II kamera megépítését megalapozó tudományos és műszaki eredmények létrehozásában vállalt szerepéért, valamint az észak-alföldi régió és az ATOMKI innovációs potenciálja növelését eredményező szervezőmunkájáért kapta meg a díjat.

     A magyar tudományos kutatási eredmények nemzetközi ismertségét és tekintélyét egyaránt növelő életművéért az MTA rendes tagja, Szántay Csaba vehette át az elismerést. A vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke egyebek mellett az értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező természetes szerves anyagok szerkezetfelderítése és szintézise során elért eredményeiért, illetve a szervezetünkben fontos szerepet játszó prosztanoidok, valamint a környezetbarát növényvédő szerek csoportjába tartozó rovarhormonok (feromonok) kémiájának tanulmányozása során elért eredményeiért kapta meg a Gábor Dénes-életműdíjat. Szántay Csaba nevéhez kutatásai mellett 232 megadott ipari szabadalom, illetve imponálóan magas számú és színvonalú publikációs tevékenység fűződik.

     A Novofer Alapítvány Kuratóriuma köszönete jeléül és elévülhetetlen érdemei elismeréseként In Memoriam Gábor Dénes oklevelet adományozott Garay Tóth Jánosnak az alapítvány kuratóriumának élén majd két évtizeden keresztül folytatott áldozatos tevékenységéért, amellyel hozzájárult az alapítványi célok valóra váltásához, a hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díj presztízsének növeléséhez, az alapítvány fennmaradásához és eredményes működéséhez.

     In Memoriam Gábor Dénes oklevéllel ismerte el a kuratórium Németh József címzetes egyetemi tanár, technikatörténész a Gábor Dénes-i örökség ápolását segítő több évtizedes tevékenységét, valamint a megvalósítás során tanúsított önzetlen közreműködését.

     A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a NOVOFER Alapítvány által alapított Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Török Gergely Tihamér hallgató kapta a „Vegyes szemösszetételű folyómeder morfodinamikájának numerikus vizsgálata" című tudományos diákköri munkájáért.