A világ élvonalában az ELTE kutatója

Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal kémikus azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Szerinte az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha valaki jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte külföldön is. Az elte.hu interjúja.

2019. november 7.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) legrangosabb, fiatal kutatóknak kiírt alapkutatási pályázatán támogatásra érdemesnek ítélték Mátyus Edit, az ELTE TTK Kémiai Intézet kutatójának témáját. Az általa elnyert ERC Starting Grant – amellyel minden évben azokat a kiváló európai kutatókat támogatják, akik már jelentős eredményeket értek el szakterületükön – másfél millió eurós támogatást jelent öt évre. A Kémiai Intézet adjunktusa kis molekulák precíziós vizsgálatát végezheti a POLYQUANT projekt keretében. A fő cél olyan elmélet- és módszerfejlesztés, amelyekkel értelmezhetővé válnak a jelenleg egyre részletesebb és pontosabb kísérleti eredmények.

Most először pályázott ERC Starting Grantre. Meglepődött, hogy elsőre elnyerte?

Reménykedtem benne, bár inkább arra készültem, hogy a legközelebbi kiírásban hogyan tudnám tovább javítani a pályázatom, mit mondanék majd másképp az interjún. Szerencsére jobban alakultak a dolgok, és most nem az újraírással töltöm az időmet, hanem a projekt előkészítésével. A napokban zajlik a projektszerződés aláírása.

Mennyi időre szól a támogatás?

A másfél millió euró, azaz körülbelül félmilliárd forint öt évre szól. Ebből már egy nagyobb kutatócsoportot lehet működtetni.

Mátyus Edit Forrás: elte.hu

Itthon alapít kutatócsoportot? Az ERC granteket elnyerő kutatókért versengenek az európai egyetemek és kutatóhelyek. Ön például korábban dolgozott az ETH Zürichben és a Cambridge University-n, amelyek az élvonalban vannak az ERC-rangsorban is.

Igen, az ELTE-n tervezem a projekt megvalósítását, bár meg kellett fontolnom más lehetőségeket is, mert nagyon lassan indult el az előkészítés az egyetemen. Végül az ELTE jó ajánlatot tett a megvalósítási feltételek biztosítására, így az egyetemen tudok maradni. Több évnyi külföldi kutatás alatt tudatosultak bennem az itthoni munka előnyei is.

Mit gondol, Budapesten is ugyanolyan eredményesen tud majd dolgozni, mint ha egy neves, jól felszerelt külföldi egyetemen kutatna?

Igen, az elméleti kémia területén versenyképes lehet egy itthoni kutatócsoport is. Az ELTE hagyományosan erős ezen a területen, nagyon jó csoportok voltak korábban is az egyetemen. Az elméleti kutatások kevésbé költségintenzívek, nem annyira meredeken skálázódnak az eredmények attól függően, hogy hány milliárd forint befektetése történik eszközökbe, műszerekbe, szuperszámítógépekbe.

Mennyire alakította át az ön kutatási területét az adatbányászat és a mesterséges intelligencia?

Az adatbányászat a mi kutatásainkban még nem annyira fontos, de mi is nagy teljesítményű számítógépekkel dolgozunk. A most elnyert összegből ilyen gépeket is fogunk vásárolni. Lehetne gépidőt is igényelni, de ez egyelőre nem éri meg nekünk. Az itthoni kapacitásokat kisebb mértékben már használjuk, de ezeknek a paraméterei nem pontosan olyanok, amilyenekre nekünk szükségünk van. Az új, saját használatú gépek lehetővé teszik az ötleteink gyors, hatékony kipróbálását.

Mátyus Edit kutatócsoportja az ELTE TTK Kémiai Intézetében. A hátsó sorban balról jobbra: Ferenc Dávid, Gustavo Avila, Alberto Martin. Az első sorban balról jobbra: Valovics Ágnes, Mátyus Edit. A csoportba hallgatók jelentkezését is várják. Forrás: elte.hu

Bemutatná röviden a kutatási területét úgy, hogy azt bárki megértse az ELTE közösségéből, bármelyik karon is dolgozik vagy tanul?

Molekulákkal foglalkozunk, ezért hívom magam kémikusnak. A molekulák elméleti leírása érdekel bennünket, ebben szeretnénk minél pontosabb eredményeket elérni. A kísérleti eszközök rohamosan fejlődnek, ezért a kísérletek egyre részletesebb adathalmazokat nyújtanak számunkra. A probléma az, hogy jelenleg egy pont után nem értjük, amit látunk. Mi ezen szeretnénk változtatni: elméleti kereteket kell kidolgozni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az adatokat, és így az eddigieknél is részletesebb képet kaphassunk az anyag legmélyebb szerkezetéről.

Az interjú további része ide kattintva olvasható az ELTE oldalán.