A spektrumzavar megértésének szerepe, a leszakadó jégtömb valós veszélyei: a Szigma – a holnap világa 2017. július 18-i adása

Az autizmust az új, hivatalos diagnózis szerint „spektrumzavarnak” is szokás nevezni, mivel tüneteinek felismerése gyakran meglehetősen nehéz, nem beszélve a kezelésről. Hogyan lehet és hogyan kellene segíteni a spektrumzavarral élők helyzetét? Miért kerülnek a zaklatások középpontjába? Hatalmas méretű jégtömb szakadt le az Antarktiszról, így akár 2 milliméterrel is emelkedhet a tengerszint. Milyen további következményei lesznek a jégtömb leszakadásának? Valós aggodalom az Antarktisz teljes olvadása? És mi várható az Északi-sarkvidéken?

2017. július 19.

A valódi szeretet a megértésen alapul

„Az autizmus igen sajátos állapot, nem betegség, pedig sokszor – tévesen – így említik. Ez egy veleszületett, sajátos fejlődési út. Markáns eltérések jellemzik ezt az egyébként genetikai és biológiai eredetű fejlődési zavart” – mondta Stefanik Krisztina, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport kutatója.

A kutató hozzátette, hogy nincsen olyan diagnosztikai módszer, amellyel egy beszélgetés után akár egy régóta ezzel foglalkozó szakember meg tudná állapítani az autizmust. Nagyon komoly diagnosztikus protokollon alapuló kivizsgálás után lehet biztosan állítani, hogy valakinek autizmusa van. A segítségnyújtásról elmondta, hogy nemcsak az autizmussal élő társadalomba való beilleszkedését kell segíteni, hanem azt kell felépíteni, hogy miket érdemes fejleszteni, tanítani mind az autizmussal élő ember, mind az őt befogadó környezet, sőt a társadalom számára.

Stefanik Krisztina kutatócsoportjával tudásformáló programot készít kisiskolásoknak. Úgy véli: „Ha a gyerekek ésszel meg tudják érteni a másságot, az elvezethet a szeretettel viszonyuláshoz. Hiszen a valódi szeretet és befogadás mindig megértésalapú, amihez jófajta információ kell.”

A leszakadó jégtömb valós veszélyei

„A jég leszakadása azt jelenti, hogy az Antarktisz déli részén egy hosszú nyúlványon látszik egy elválasztó vonal. Még nem szaladt el a jég a helyéről, de az látszik, hogy elszakadt a kontinens nagyobb hányadát képező jégtől, és a törésvonal mentén víz is van. Az előszakadásban lévő tömb nem gyorsan, de el fog mozdulni. Mivel ez nem egy úszó jég, hanem a kontinentális talapzaton, vagyis a víz alatti szárazföldön helyezkedik el, ezért elszakadása vízszintemelkedést okoz” – mondta el Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanára a tudományos magazin e heti adásában.

A kutató hozzátette, hogy ez a jelenség minden bizonnyal a klímaváltozásnak köszönhető, és bekövetkezését már 2014-ben megjósolták. A leszakadó jégtömb a tengerszintet körülbelül két milliméterrel emelheti majd meg. Átlagosan a tengerszint három milliméterrel emelkedik évente, így ez a változás egy évvel gyorsítja fel a folyamatokat. Mika János kiemelte, hogy elsődlegesen nem az olvadás okozta vízszintemelkedés jelent majd problémát, hanem a jégtömb mérete és helyzete akadályozhatja a hajózást.

A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen közeli jövő vár az Északi-sarkvidék jégtábláira és ezzel együtt a jegesmedve-populációra.

A 2017. július 18-i adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.