A sejtmagvas sejtek forradalma, űrlabor az Akadémián: a Szigma – a holnap világa 2018. március 27-i adása
Minek köszönhetik létezésüket a fejlettebb élőlények? Miért van szükség űripari tesztlaboratóriumra Magyarországon? Milyen problémák derült fény Stanley Milgram szociálpszichológus az emberi engedelmességet vizsgáló kutatásával kapcsolatban? Erről számol be a tudományos magazin friss adása.
A földi élet evolúciójában fontos pillanat volt a bonyolultabb, sejtmagot és mitokondriumot tartalmazó, eukarióta sejtek megjelenése, s minden fejlettebb élőlény annak köszönheti létezését, hogy egykoron különböző primitív sejtek szimbiózisra léptek egymással. Zachar István, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Szigmának adott interjújában többek között arról beszélt, hogy mekkora evolúciós előnyt jelentett egyes prokarióta sejtek számára, hogy a bekebelezett baktériumokat nem emésztették fel azonnal, illetve arról, hogy John Maynard Smith és Szathmáry Eörs húsz évvel ezelőtt közölt elméletét a mitokondrium és az eukarióta sejtek eredetéről most sikerült modern körülmények között igazolni.
A műsor második részében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) új űrtechnológiai tesztlaborjáról volt szó. A laboratóriumban az űrutazás és a kozmosz körülményeit lehet valósághűen megteremteni – ezt a célt szolgálja a pormentes vákuumszoba vagy az az eszköz, amely a műholdak felbocsátásának erőhatásait, a rázkódást, az ütéseket-lökéseket szimulálja. „Magyarország három éve lett tagállama az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak, emiatt a hazai űripar nagyon gyors fejlődésnek indult, amellyel a tesztkapacitások nem tartottak lépést. A tesztlabor a szigorú űripari szabványok betartását segíti” – mondta el Zábori Balázs, az MTA EK Sugárvédelmi Laboratórium Űrdozimetriai Kutatócsoport projektmenedzsere az InfoRádió és az MTA közös ismeretterjesztő rádióműsorában.
A Szigma 2018. március 27-i adása itt hallgatható meg.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
