A koponya szerepe az immunreakciókban; keményebb fellépést sürget az MTA az álgyógyítók ellen: a Szigma – a holnap világa 2018. szeptember 4-i adása

Milyen előrelépéshez vezethet a koponya eddig ismeretlen struktúráinak felfedezése az agyi megbetegedések terén? Miért tartja szükségesnek az MTA orvosi osztálya a komplementer eljárások jogi szabályozásának újragondolását?

2018. szeptember 5.

Amerikai kutatók korábban ismeretlen csatornákat fedeztek fel a koponya és az agy között. A járatokon az agy szöveti károsodásaira reagáló immunsejtek áramlanak. A kutatás arra mutat rá, hogy a koponyacsont saját csontvelőállományában is vannak helyben képződő immunsejtek. Dénes Ádám, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoport vezetője a kutatás eredményeit elemezve kiemelte a további kutatások jelentőségét. Az egyik fontos kérdés ezek közül az, hogy az agyi gyulladásos folyamatokban mekkora aránnyal vesznek részt a koponyacsontból érkező immunsejtek, és mennyiben különböznek a periférián levő, hasonló sejttípusoktól.

Új állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” címmel. Ebben leszögezik: elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket a komplementer eljárások („alternatív medicina”) esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák. Mandl József, az állásfoglalás egyik szerkesztője, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának tagja nyilatkozott a tudományos magazin e heti adásában.

A Szigma 2018. szeptember 04-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.