A kis jégkorszak hatása a középkori magyar falvakra, felkészülés a 22. századra hazai vetőmagokkal: a Szigma – a holnap világa január 24-i adása

A középkori környezeti kihívásokra adott társadalmi választ mutatta be Pinke Zsolt, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék vezető kutatója az Inforádió tudományos magazinjában. Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa pedig arról beszélt, hogy miként lehet évszázados távlatban megőrizni őshonos növényfajok magjait.

2017. január 25.

Egyértelmű kapcsolat állt fenn a klímaváltozás, a mikrodomborzati (geomorfológiai) és az agroökológiai adottságok, valamint a településállomány stabilitása között – egyebek mellett ezt állapította meg az a természettudósokból és bölcsész kutatókból álló interdiszciplináris kutatócsoport, amely a Debrecentől nyugatra elterülő tiszántúli táj településállományának 13. század végi átalakulását vizsgálta. A legfontosabb eredményekről a műsorban Pinke Zsolt vezető kutató beszélt. Mint mondta, azok akár a 21. századi migrációs folyamatok kutatása szempontjából is hasznosak lehetnek.

Miért volt fontos Magyarországon létrehozni egy magbankot? Hány növényfaj magjait őrzik a Pannon Magbankban és milyen körülmények között? Ezekre a kérdésekre is válaszolt az adásban Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete tudományos főmunkatársa. A Pannon Magbank a közelmúltban megkapta a „legjobb a legjobbak között” minősítést az Európai Unió LIFE-Nature programjában megvalósított hat másik pályázattal együtt.

A 2017. január 24-i adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.