A kettős monarchia – tudományos ülés az Akadémián
Hogyan jöttek létre és miként változtak az Osztrák–Magyar Monarchia jogi keretei? Milyen jellegzetességei voltak a közjogi és a magánjogi kodifikációknak? Milyen elvek mentén folyt a közigazgatási bíráskodás? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszoltak az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottsága, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara közös tudományos ülésének előadói. A konferencián készült videó most megtekinthető az mta.hu-n.
Az 1867-es kiegyezés megkötését hosszú alkufolyamat előzte meg. Deák Ferenc lényegében már 1861-től olyan közös törvényi alap megteremtésén fáradozott, amely a politikai kibontakozás kiindulópontjául szolgálhatott. A dualista állam létrejöttével a jogalkotási feladatok nem szűntek meg. Sőt, az Andrássy-kormány lázas munkába fogott: nagyjából kétszáz törvényt alkotott az igazságszolgáltatás és a közigazgatás polgári átalakításáról, az oktatás színvonalának emeléséről, a közlekedés fejlesztéséről vagy például a főváros modernizációjáról.
Az elért eredményeket, a magyar jogtörténetnek ezt az izgalmas korszakát tekintették át a tanácskozáson felszólalók.
A konferencia előadásairól készített videó az alábbi képre kattintva megnézhető.
Az elhangzott előadások:
Menyhárd Attila dékán, egyetemi tanár
A jogfejlődés gazdasági alapjairól (1867-1944)
Mezey Barna egyetemi tanár
A büntetőjogi kodifikáció eredményei
(17:09-től)
Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár
A magánjogi kodifikáció vázlata
(37:10-től)
Máthé Gábor professor emeritus
Deák Ferenc közjogi dogmatikai remeke
(59:39-től)
Rácz Lajos egyetemi tanár
Aki nem érhette meg a kiegyezést
(1:23:25-től)
Kisteleki Károly egyetemi adjunktus
Magyar nemzet – magyar állampolgárság
(1:40:54-től)
Révész T. Mihály c. egyetemi tanár
A sajtószabadság örömünnepe 1867 Magyarországán
(2:04:45-től)
Szabó István dékán, egyetemi tanár
Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésének közjogi hatásai
(2:25:48-től)
