A dohányzás sejtszintű hatásai; gyógyszermaradványok a természetes vizekben; múltat látó űrtávcső: A Szigma – a holnap világa 2017. június 20-i adása

Mi történik a szervezetben a dohányzás elhagyásakor? Milyen veszélyei vannak az elektromos cigarettának? Hogyan kerülnek vissza az antibiotikum-maradványok az ivóvizeinkbe, és ez milyen hatással van a szervezetünkre? Hogyan segítik magyar kutatók a világegyetem legkorábbi periódusának megismerését? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin adásának hallgatói.

2017. június 22.

„Hazánkban a lakosság közel 30 százaléka dohányzik, ami pedig ennél is ijesztőbb adat: a 13–15 éves korosztály körében a napi rendszerességgel dohányzók aránya a 10 százalékot is eléri” – mondta el Odler Balázs, a Semmelweis Egyetem tanára az e heti Szigmában.

Egyetlen szál cigaretta – több mint 4000 különböző kémiai anyag

Hozzátette: egyetlen szál cigaretta több mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, amelyek közül legalább hetven rákkeltő hatású. Kutatócsoportjával a dohányzás sejtszintű hatásait vizsgálják. Ezáltal egyúttal pontosabb képet alkothatnak a szervezetet ért károkról, illetve az általuk vizsgált fehérjék működése alapján azok terápiában hasznosítható mechanizmusát is megismerik.

A dohányzásról való leszokás a nikotin által kiváltott függőség miatt – mely függőség erősebb a kokain vagy a heroin által kiváltottnál – nem könnyű. Viszont hatásai szinte azonnal tapasztalhatóak: hetvenkét órával a dohányzás elhagyását követően érezhetően könnyebbé válik az addigi dohányos légzése, javul a szaglása és sejtszintű regeneráció is bekövetkezhet.

A természetes vizek gyógyszerszennyezettsége

A Szabó László, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Sugárkémiai Laboratóriumának tudományos munkatársa által vezetett kutatócsoport olyan módszert fejleszt ki, amellyel megtisztítható a szennyvíz a gyógyszermaradványoktól.
Ez azért fontos, mert rengeteg gyógyszert szedünk, amelyek a kiválasztás után, a nem megfelelő szennyvíztisztítási technikák miatt visszakerülhetnek ivóvizeinkbe. Tehát ezáltal önmagunkat szennyezzük.

A természetes vizekbe kerülő gyógyszermaradványok jelentős hányadát az antibiotikumok adják, amelyek aztán elősegíthetik az antibiotikum-rezisztens törzsek kialakulását. Jelenleg az antibiotikumok bizonyos hatásfokig szűrhetőek csak ki a vizekből, azonban alacsony koncentrációban is problémát jelenthetnek.

Szabó László kutatócsoportjával ionizáló sugárzással készít a vízből a szennyezőket lebontó reaktív ágenseket. A technológia előnye a hatékonysága és a könnyű alkalmazhatósága, viszont a berendezés igen költséges. Ugyanakkor a dózis megfelelő beállítása mellett rentábilissá válik.

Színkép-adatbázis a csillagok és az exobolygók kutatásának megkönnyítésére

A James Webb űrtávcső más feladatokat lát el, mint a Hubble űrtávcső. „Mikor távcsövet használunk, és a csillagászati, égi objektumokat vizsgáljuk, akkor a múltba is nézünk. A fénynek, ami a legfőbb információhordozó, időre van szüksége. Ezért minél messzebbre tekintünk, annál inkább visszanézünk az időben is” - mondta Kovács József, az MTA és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutatója.

A James Webb űrtávcsővel a világegyetem legkorábbi történetének objektumai és a körülöttük lejátszódó folyamatok vizsgálatát várják. A kutatók azt is remélik, hogy az exobolygók légkörét is pontosabban megismerik annak a csillagnak a színképe által, amely körül az adott exobolygó kering. A színkép kialakulását a csillag kémiai összetétele adja meg. Kovács József kutatócsoportjával ezeket a színképeket elemzi és rendezi adatbázisba.

A 2017. június 20-i adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.