A csillagok halálától a lakható bolygókig – Kiss László közgyűlési előadása videón
Miért érdemes az űrbe költöztetni távcsöveinket, és hogyan vehetnek részt ebben magyar kutatók? Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az Európai Űrügynökség tervezett programjairól és a magyar csillagászok előtt megnyíló lehetőségekről beszélt az Akadémia 188. közgyűlésén.
„Ha ránézünk egy másodpercig a mellettünk ülőre, a haja ez alatt annyit nő, hogy körülbelül egy ezred ívmásodperccel látszik hosszabbnak – a Gaia asztrometriai műhold pedig ennek ezredrészét is képes megmérni” – így szemléltette Kiss László az Európai Űrügynökség (ESA) asztrometriai programjában elért mérési pontosságot. A Gaiának köszönhetően háromdimenziós térkép készülhet galaxisunkról, de a programban a kutatók más adatokat is megtudhatnak a Tejútrendszer csillagairól.
Kiss László Fotó: mta.hu/Szigeti TamásA közelmúltban felfedezett, hét bolygóból álló Trappist-1 rendszerről még azok is hallhattak, akik nem követik a csillagászat híreit. Ilyen exobolygó-rendszerekről, ezek vizsgálati módszereiről és a “lakhatóság” feltételeiről beszélt Kiss László előadásának következő részében.
Alig vagyunk túl az első gravitációshullám-észleléseken, és már készül is a módszer űrcsillagászati alkalmazása, az Európai Űrügynökség LISA programja. A LISA eltérő mérési tartománya miatt jól kiegészíti majd a földi detektorokat – egészen más csillagászati jelenségekből származó gravitációs hullámok lesznek észlelhetők vele.
Felkért hozzászólóként Szabó Róbert az MTA CSFK Csillagászati Intézet kutatója az exobolygók vizsgálatának mélyebb részleteit mutatta be, kitérve egészen különleges bolygórendszerekre is.
Az előadáson készült videófelvétel itt tekinthető meg. (A videó feletti csúszkával állítható az élőkép és a dia méretének aránya.)
A témához kapcsolódó cikkeink
Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón
A 200 éve született Arany János műveinek kiadástörténetét és hatástörténetét vizsgálták azok a tudományos előadások, amelyek a közgyűlés második napján hangzottak el. Korompay H. János, az MTA doktora az Arany-hagyaték múltjáról és jövőjéről beszélt, Kulcsár Szabó Ernő akadémikus pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy miben nyilvánul meg Arany Jánosnak kulcspozíciója a magyar irodalom fejlődéstörténeti alakulásában. Az elhangzott előadások most videón is megnézhetők.
