A cisztás fibrózis gyógyszeres kezelésének és a nyelvi jelenségek evolúciójának nyomában a Lendület program nyertesei: a Szigma – a holnap világa május 23-ai adása

Mennyire lehet személyre szabott a gyógyszeres kezelés a cisztás fibrózis elleni küzdelemben, és milyen utak állnak jelenleg a gyógyszertervezés előtt? Hogyan segítik a törpemalacok a nyelvi jelenségek evolúciójának kutatását? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin legújabb adásának hallgatói.

2017. május 25.

Huszonkét újabb Lendület-kutatócsoportot alapít a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA öt évre szóló támogatást nyújt a nyerteseknek. A díjazottak közül Csanády László és Andics Attila számoltak be kutatási terveikról a Szigmában.

Csanády László kutatóorvos a Semmelweis Egyetemen alakuló Lendület csoportjával az ioncsatornák szerkezetét és működését vizsgálja. Ezek olyan fehérjepórusok, amelyek a sejthártyán keresztül szállítják az ionokat. Minden sejt sejthártyájában megtalálhatóak, hiszen minden sejtnek szüksége van különböző ionokra, azok ki- és beáramlását szabályozzák. A következő öt év kutatási terve szerint a sok száz fajta ilyen ioncsatorna közül kettőt vizsgálnak majd; egy epiteliális sejtekben jelenlévő klorid csatornát, és egy kationokra szelektív csatornát, ami idegsejtekben, a hasnyálmirigy sejtjeiben és immunsejtekben található.

A kutatás jelentősége a csatornák hibás működésében rejlik. Ha örökletes mutációk révén a klorid csatorna nem működik, nagyon súlyos betegséghez, a cisztás fibrózis kialakulásához vezet. A cisztás fibrózis egy jelenleg gyógyíthatatlan, sok szervrendszert érintő elváltozás, amellyel a várható élettartam 30-40 év körülire tehető. A hibás csatorna gyógyszeres helyreállításának érdekében nagyon fontos a csatorna szerkezetének és funkciójának molekuláris ismerete.

Andics Attila agykutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alapít önálló kutatócsoportot: neuroetológiai vizsgálatokat folytatnak majd a kommunikáció terén. Többek között arra kíváncsiak, hogy különböző emlősfajok hogyan használják különféle hangadásaikat más fajok egyedeinek viselkedésének befolyásolására. Ehhez viselkedéselemzésre és agyi képalkotó eljárásra épülő módszereket használnak. Korábban kutyák bevonásával végeztek már hasonló vizsgálatokat, most új fajként malacokat vonnak be a kutatási folyamatokba, méghozzá a családban társállatként tartott törpemalacokat. Úgy vélik, hogy a kutyákhoz hasonlóan a kommunikációs vizsgálatokban jó modellfajok lehetnek, hiszen sokféleképpen vokalizálnak, és számukra is fontosak a szociális kapcsolatok.

A 2017. május 23-ai adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.