A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum kincsei – kiállítás nyílt az archívum létrejöttének 10. jubileuma alkalmából

Kottás kéziratok, levelek, fényképek, személyes tárgyak, valamint hangzó dokumentumok várják a látogatókat azon a reprezentatív kiállításon, amely a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakult 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban őrzött dokumentumokból ad ízelítőt. A kiállítás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetörténeti Múzeumában nyílt meg.

2022. június 28.

„Az ember alkot, nem azért, mert pénzt keres, nem azért, mert hírnévre törekszik, de mert ennek szükségét érzi. »Az alkotás gyönyöre« nem mindig helyes kifejezés. Mert az alkotás sokszor fáradságos munka: verejtékes szülés, míg világra hozunk valamit. Követeli, hogy világra hozzuk, akarjuk vagy nem.
A technika nem elég. Szív is kell hozzá” – idézte Dohnányi Ernő szavait Lamm Vanda, az MTA társadalomtudományi alelnöke a kiállítás megnyitóján.

Lamm Vanda Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint fogalmazott, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumot gondozó fiatal kutatócsoport tagjainak a zenetörténetben új távlatokat nyitó kutatásai, nemzetközi sikerű publikációi, kiadványai, konferenciái és az évforduló alkalmából nyílt kiállítás mögött érezhetjük a kutatócsoport kiválóságát, mobilitását – és a kutatók szívét is. Lamm Vanda szerint

„ha nem »holt tárgyként« tekintünk lezárult életművekre, ránk bízott dokumentumokra, akkor munkánk által ezek élővé lesznek, élők maradnak – szolgálják és gazdagítják az életet”.

A Zenetudományi Intézet megalakulásakor két nagyobb gyűjteményre támaszkodott: egyrészt a nemzetközi hírű Bartók Archívumra, másrészt
a Kodály Zoltán alapította Népzenekutató Csoport népzenei gyűjteményére.
A hazai fiatal kutatóbázis megerősítését, a tehetség-utánpótlás biztosítását,
a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítését és a kutatóhelyek versenyképességének növelését támogató MTA Lendület Program teremtett lehetőséget arra, hogy tíz éve, 2012. július 1-jén az intézet harmadik pilléreként Dalos Anna irányításával létrejöjjön a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum.

Dalos Anna tárlatvezetése A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum kincsei című kiállítás megnyitóján Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A megalakulása óta eltelt tíz évben több mint harminc zeneszerző, előadóművész, zenetudós, zenei intézmény gyűjteménye került a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet égisze alatt működő archívum gondozásába. Ezek közül a legnagyobb figyelmet Dohnányi Ernő amerikai hagyatékának hazaszállítása keltette 2014–2015-ben, de olyan más meghatározó zeneszerzők életművét is az archívum őrzi, mint Lajtha László, Kadosa Pál, Ránki György, vagy a század második felének modern zeneszerzői közül Bozay Attila, Durkó Zsolt és Lendvay Kamilló. Legutóbb
a Budapesti Filharmóniai Társaság gyűjteménye került letétként az Archívumba.

A nagy értékű és a nemzeti kulturális örökség részét képező gyűjtemények gondozása mellett a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum munkatársai jelentős mértékben aktivizálták a 20. századi magyar zenetörténeti kutatásokat is.

Az archívum egyik fő célkitűzése az volt, hogy a korszak hazai kutatását
a gyűjteményekre, azaz a primer forrásokra építve lehessen bővíteni és
a külföld számára is láthatóvá tenni. Az ott dolgozó kutatók az eltelt egy étvized során nagyszámú jelentős publikációt közöltek, amelyek között nemcsak Magyarországon megjelent értékes írások, hanem a University
of California Pressnél napvilágot látott, nemzetközi elismertségű művek is szerepelnek – mint Dalos Anna Kodály- és Kusz Veronika Dohnányi-monográfiája. Több kiadványsorozatot is megjelentet az archívum. A már néhány éves Dohnányi-tanulmányok sorozat mellett a Musicologia Hungarica című zenetudomány-történeti sorozatot, illetve a Zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez című forráskiadványt.

A kiállítás megnyitóján készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az archívum nagyszámú hazai és nemzetközi konferenciát is rendezett az elmúlt tíz évben, és a most megnyíló kiállítást megelőzően már két nagyobb kiállítás összeállítását is vállalta Bartók és kortársai, valamint Egy magyar mester a modernitás és a hagyomány útján: Kodály Zoltán (1882–1967) címmel.

Az itt végzett kutatások az egész
20. századra kiterjednek: nemcsak
a komolyzeneszerzés és a komolyzenei élet történetére, hanem olyan területekre is, amelyek a Lendület-kutatócsoport létrejötte előtt kevésbé kerültek előtérbe, így például az előadó-művészet történetére,
a zenetudomány-történetre vagy a populáris zene kutatására.

Az évfordulóhoz kapcsolódóan megjelenés előtt áll egy olyan kiadvány is, amely az archívum legfontosabb gyűjteményeit, illetve az itt folyó munka módszertani hátterét világítja meg.

A kiállítás dokumentumtípusok szerint mutatja be a nagy gyűjteményt: kottás kéziratok, nyomtatott kották, levelek, hivatalos iratok, írások, könyvek, fényképek, plakátok és műsorlapok, személyes tárgyak, valamint hangzó dokumentumok láthatók a kiállítási térben.

A kiállított tárgyak személyes közelségbe hozzák az alkotókat, miközben rávilágítanak arra is, milyen kivételesen gazdag kutatható forrásokban a 20. század zenetörténete.

A 2022. június 24-én tartott ünnepélyes megnyitón Lamm Vanda, az MTA társadalomtudományi alelnöke köszöntötte a megjelenteket, a kiállítást Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont korábbi főigazgatója nyitotta meg. Szabó Ferenc János zongorakíséretével a Zeneakadémia két hallgatója, Finszter Eszter és Csölley Martin adott elő dalválogatást Jeney Zoltán Dalok Tandori Dezső verseire, Farkas Ferenc Gyümölcskosár és Szőllősy András Nyugtalan ősz című műveiből.

A Zenetörténeti Múzeumban (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.)
2023. március 1-ig megtekinthető kiállítás kurátora Dalos Anna,
a kutatócsoport vezetője, munkatársai Kusz Veronika, Laskai Anna, Szabó Ferenc János, Sziklai Sára Bíbor és Wutzel Eszter Emília voltak.