Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program

MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport

Kutatócsoport-vezető: Gévayné Janurik Márta

Az oldal tartalma jelnyelven


Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-SZTE Music Education Research Group

Janurik Márta

Gévayné Janurik Márta a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai docense. Hegedűművész-hegedűtanári diplomáját 1984-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, PhD-fokozatot 2010-ben szerzett neveléstudományból a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1982 óta a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának oktatója, hegedű főtárgyat, kamarazenét és zenepedagógiai tárgyakat tanít. Az oktatás mellett a Weiner Kamarazenekar, a Salieri Kamarazenekar és a Szegedi Nemzeti Színház koncertmestereként, valamint a Fricsay Vonósnégyes elsőhegedűseként számos hazai és külföldi koncerten lépett fel. Publikációi a zenei képességek fejlődése, a zenei képességek és más kognitív képességek összefüggései, a tanulásban akadályozott és enyhén értelmi fogyatékos gyermekek zenei képességfejlődése, valamint a zenetanulás motivációjának témakörében jelentek meg.

Kutatási téma

Az MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport 2016-ban alakult a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának és Neveléstudományi Intézetének zenepedagógiai és neveléstudományi kutatásokat folytató oktatóiból és doktoranduszaiból. A kutatócsoport célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek hozzájárulnak az ének-zene órák élményszerűbb átéléséhez és a tanulás sikerességéhez. Kutatásaik alapját Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója és elsősorban a hazai módszertani hagyományok jelentik, emellett azonban építenek olyan újszerű módszerekre és eszközökre is, amelyek mind a zenei képességek fejlődését, mind a zenei ismeretek elsajátítását segítik. Kiemelten fontosnak tekintik az ének-zene órák módszertani kultúrájának gazdagítását a 21. századi információs technológia nyújtotta lehetőségekkel. Széles körben alkalmazható, minél egyszerűbb és hatékony eszközökkel szeretnék a tanulók számára örömteli zenei tevékenységgé tenni az énekórákat, így biztosítva számukra az esztétikai nevelés és a sokoldalú képességfejlődés lehetőségeit.

A tervezett módszertani újítások főbb elemei:
• az énekórák módszertani kultúrájának gazdagítása az IKT nyújtotta lehetőségekkel: feladatbankok zenehallgatási, zeneszerkesztési és kottaolvasási/-írási itemekkel, oktatóprogramok és digitális osztálynapló alkalmazása;
• a létrehozott tartalmak tárolására, megosztására alkalmas tárhely és weboldal kialakítása;
• ritmikai készségek játékos fejlesztési lehetőségei módszertani gyűjteménybe foglalva;
• olvasás, kottaolvasás: összefüggéseiket feltáró alapkutatások, kottaolvasás elsajátítását segítő mesék, digitális programok, segédanyagok alkalmazása.

A megvalósításra négy lépcsőben kerül sor. Az első év feladata a koncepció kidolgozása, anyaggyűjtés, a kísérleti kipróbálásra való felkészülés. A program kísérleti bevezetését a második évtől kezdődően szegedi általános iskolákban valósítják meg. Két különböző életkorú csoportot fejlesztenek: az első osztályba lépő gyermekeket és a hetedik osztályosokat. A második évben kb. 400 első osztályos gyermek bevonását tervezik, a harmadik évben pedig várhatóan 280-280 első, illetve hetedik osztályos tanulót vonnak be a fejlesztésbe. A tervezett hatásvizsgálatok a zenei képességek és az iskolai tanulás szempontjából meghatározóan fontos alapkészségek fejlődését, a végrehajtó funkciók alakulását és a tantárgyhoz kötődő motiváció-, illetve attitűdvizsgálatokat érintik. A program megvalósítása során folyamatosan törekednek a tapasztalatok, eredmények publikálására. A módszertani ajánlások végső megfogalmazására, a szakmai közösséggel való megvitatására a negyedik évben kerülhet sor.

A pályázati ciklus alatt keletkező és kipróbálásra kerülő új oktatási anyagok, a tervezett mérésekből származó empirikus adatokkal támogatott új módszertani eljárások várhatóan rövid és hosszú távon is hozzájárulhatnak az ének-zene tantárgy növekvő sikerességéhez, tartalmi és módszertani megújulásához. A bevezetendő új oktatási anyagok és módszerek lehetővé teszik a tanulók aktívabb bevonódását, a zenei tevékenységekben való kreatív részvételét és a zenei képességek fejlődését.
A program sikeres megvalósítását, hatásvizsgálatát követően a kutatócsoport távlati tervei között szerepel a módszertani ajánlások szélesebb körben való bevezetése, további évfolyamokra történő kibővítése, a szakmai közösséggel való megismertetése és szakmai konferenciákon, workshopok alkalmával történő bemutatása.

Befogadó intézet

Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar

A kutatócsoport tagjai

Benedekfi István — SZTE Zeneművészeti Kar, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Buzás Zsuzsanna Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét; SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Józsa Krisztián SZTE Neveléstudományi Intézet
Mucsi Gergő Király-König Péter Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, Szeged, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Pethő Villő SZTE Zeneművészeti Kar
Surján Noémi Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Szabó Norbert SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Zsigmond Gábor Király-König Péter Zeneiskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola

Külső szakértő munkatársak:
Bubla Bence SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája
Kovácsné Koncz Éva gyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola, Kecskemét
Popovicsné Molnár Andrea Arany János Általános Iskola, Szeged
Vági Andrea — hegedű-, szolfézs és zeneelmélet tanár

A kutatócsoport működési időszaka

2016–2020

A kutatócsoport honlapja

http://www2.u-szeged.hu/ezk/

Elérhetőség

E-mail: janurikm@music.u-szeged.hu

Az oldal tartalma jelnyelven

A kutatócsoport-vezetőről

Kutatási téma