Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program

MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport

Kutatócsoport-vezető: Gévayné Janurik Márta

Az oldal tartalma jelnyelven


Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-SZTE Music Education Research Group

Janurik Márta

Gévayné Janurik Márta a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai docense. Hegedűművész-hegedűtanári diplomáját 1984-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, PhD-fokozatot 2010-ben szerzett neveléstudományból a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1982 óta a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának oktatója, hegedű főtárgyat, kamarazenét és zenepedagógiai tárgyakat tanít. Az oktatás mellett a Weiner Kamarazenekar, a Salieri Kamarazenekar és a Szegedi Nemzeti Színház koncertmestereként, valamint a Fricsay Vonósnégyes elsőhegedűseként számos hazai és külföldi koncerten lépett fel. Publikációi a zenei képességek fejlődése, a zenei képességek és más kognitív képességek összefüggései, a tanulásban akadályozott és enyhén értelmi fogyatékos gyermekek zenei képességfejlődése, valamint a zenetanulás motivációjának témakörében jelentek meg.

Kutatási téma

Az MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport 2016-ban alakult a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának és Neveléstudományi Intézetének zenepedagógiai és neveléstudományi kutatásokat folytató oktatóiból és doktoranduszaiból. A kutatócsoport célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek hozzájárulnak az ének-zene órák élményszerűbb átéléséhez és a tanulás sikerességéhez. Kutatásaik alapját Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója és elsősorban a hazai módszertani hagyományok jelentik, emellett azonban építenek olyan újszerű módszerekre és eszközökre is, amelyek mind a zenei képességek fejlődését, mind a zenei ismeretek elsajátítását segítik. Kiemelten fontosnak tekintik az ének-zene órák módszertani kultúrájának gazdagítását a 21. századi információs technológia nyújtotta lehetőségekkel. Széles körben alkalmazható, minél egyszerűbb és hatékony eszközökkel szeretnék a tanulók számára örömteli zenei tevékenységgé tenni az énekórákat, így biztosítva számukra az esztétikai nevelés és a sokoldalú képességfejlődés lehetőségeit.

A tervezett módszertani újítások főbb elemei:
• az énekórák módszertani kultúrájának gazdagítása az IKT nyújtotta lehetőségekkel: feladatbankok zenehallgatási, zeneszerkesztési és kottaolvasási/-írási itemekkel, oktatóprogramok és digitális osztálynapló alkalmazása;
• a létrehozott tartalmak tárolására, megosztására alkalmas tárhely és weboldal kialakítása;
• ritmikai készségek játékos fejlesztési lehetőségei módszertani gyűjteménybe foglalva;
• olvasás, kottaolvasás: összefüggéseiket feltáró alapkutatások, kottaolvasás elsajátítását segítő mesék, digitális programok, segédanyagok alkalmazása.

A megvalósításra négy lépcsőben kerül sor. Az első év feladata a koncepció kidolgozása, anyaggyűjtés, a kísérleti kipróbálásra való felkészülés. A program kísérleti bevezetését a második évtől kezdődően szegedi általános iskolákban valósítják meg. Két különböző életkorú csoportot fejlesztenek: az első osztályba lépő gyermekeket és a hetedik osztályosokat. A második évben kb. 400 első osztályos gyermek bevonását tervezik, a harmadik évben pedig várhatóan 280-280 első, illetve hetedik osztályos tanulót vonnak be a fejlesztésbe. A tervezett hatásvizsgálatok a zenei képességek és az iskolai tanulás szempontjából meghatározóan fontos alapkészségek fejlődését, a végrehajtó funkciók alakulását és a tantárgyhoz kötődő motiváció-, illetve attitűdvizsgálatokat érintik. A program megvalósítása során folyamatosan törekednek a tapasztalatok, eredmények publikálására. A módszertani ajánlások végső megfogalmazására, a szakmai közösséggel való megvitatására a negyedik évben kerülhet sor.

A pályázati ciklus alatt keletkező és kipróbálásra kerülő új oktatási anyagok, a tervezett mérésekből származó empirikus adatokkal támogatott új módszertani eljárások várhatóan rövid és hosszú távon is hozzájárulhatnak az ének-zene tantárgy növekvő sikerességéhez, tartalmi és módszertani megújulásához. A bevezetendő új oktatási anyagok és módszerek lehetővé teszik a tanulók aktívabb bevonódását, a zenei tevékenységekben való kreatív részvételét és a zenei képességek fejlődését.
A program sikeres megvalósítását, hatásvizsgálatát követően a kutatócsoport távlati tervei között szerepel a módszertani ajánlások szélesebb körben való bevezetése, további évfolyamokra történő kibővítése, a szakmai közösséggel való megismertetése és szakmai konferenciákon, workshopok alkalmával történő bemutatása.

Befogadó intézet

Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar

A kutatócsoport tagjai

Benedekfi István – Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Buzás Zsuzsanna – Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét; SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Józsa Krisztián – Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
Pethő Villő – Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar
Surján Noémi – Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Szabó Norbert – SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Zsigmond Gábor – Király-König Péter Zeneiskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola

Külső szakértő munkatársak:
Bubla Bence – SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája
Kovácsné Koncz Éva – Béke Utcai Általános Iskola, Szeged
Lőrincz András – PA Egyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola, Kecskemét
Popovicsné Molnár Andrea – Arany János Általános Iskola, Szeged

A kutatócsoport működési időszaka

2016–2020

A kutatócsoport honlapja

http://www2.u-szeged.hu/ezk/

Elérhetőség

E-mail: janurikm@music.u-szeged.hu

Az oldal tartalma jelnyelven

A kutatócsoport-vezetőről

Kutatási téma