Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program

MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport

Kutatócsoport-vezető: Bartha Csilla

Az oldal tartalma jelnyelven

 
Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-NYTI Languag-E-Chance Educational Research Group

Bartha Csilla

Bartha Csilla (CSc) kutatócsoport-vezető, az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos tanácsadója és a Többnyelvűségi Kutatóközpont vezetője, az ELTE habilitált egyetemi docense. Fő kutatási területe a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, a magyarországi (és határon túli) kisebbségek nyelvhasználata, a nyelvi jogok, a nyelvi hátrányos helyzet, a hozzáférés és az oktatás összefüggései, a nyelvi változatosság, a globalizáció, az új tanulási utak és a kisebbségi oktatás, valamint a magyar siket közösségek jelnyelvi sztenderdizációja köré szerveződik. Számos hazai és nemzetközi tudományos projekt vezetője, résztvevője. Tagja többek között az MTA Nyelvtudományi Bizottságának, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek Egyesületének, valamint a Magyar Jelnyelvtudományi Egyesületnek. Korábban az UNESCO, jelenleg a Mercator Education magyarországi kisebbségi nyelvi szakértője. A Research Platform of Mercator Multilingual Research Centres alapító tagja. Kutatói tevékenységéből kiemelkedik a „JelEsély: A magyar jelnyelv sztenderdizációjának elméleti és gyakorlati lépései” c. alap- és alkalmazott kutatás munkálatainak szakmai irányítása. Bartha Csilla továbbá számos jelentős nemzetközi, európai uniós konzorciumban, projektben vett/vesz részt konzorcium- vagy témavezetőként.

Kutatási téma

A NyelvEsély program az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontjának és korábbi kutatásainak szakmai-tudományos bázisán valósul meg. Programunk egyik irányelve a nyelv- és nyelvvel kapcsolatos tudás fontossága az oktatás és tanulás különféle színterein; ennek részeként a nyelvi és nyelvhasználati változatosságra és az ezt befolyásoló tényezőkre vonatkozó tudás, valamint a tudásszerzés és tanulás differenciált útjai legtágabb értelemben vett nyelvi vonatkozásainak kutatása. Másik irányelvünk egy olyan, empíriára épülő szemlélet és módszertan kialakítása és követése, amely (építve a legújabb tudományos ismeretekre és a szorosabban vett nyelvészet mellett többek között kognitív pszichológiai, neurolingvisztikai, pragmatikai-diskurzuselemző, szociológiai és informatikai eredményekre) a 21. század digitális és információs technológiáinak köszönhetően tantárgyakon átívelő segítséget tud nyújtani a különféle formális vagy informális tanulói közösségek számára. A tanulás segítésének e módjai és megújult módszerei – különösen a nyelvhasználatra vonatkozóan – kiemelkedően fontosak a siket gyermekek oktatásában, ahol a nyelvi hozzáférés, tudatosság és a kétnyelvű nevelés és oktatás meghatározó nemcsak az iskolai sikeresség, hanem a gyermekek általános, kognitív és szociális fejlődését tekintve is. A fent bemutatottakon alapuló szemlélet, módszertanok és fejlesztések azonban más kisebbségi csoporthoz tartozó (pl. nemzetiségi vagy kétnyelvű hátterű), valamint a „mainstream” egynyelvű magyar diákok és intézmények oktatási sikerességét is elősegítik.

A négy év alatt megvalósítandó kutatásunk egyik fő célja ennek megfelelően a nyelvileg tudatos iskola szemléletmódjának kialakítása és erősítése, s ehhez további kutatások végzése, valamint az eredményekre épülő módszertani eljárások és tartalmak kidolgozása. Ez jelenti egyrészt a nyelvvel kapcsolatos, nyelvről való tudás és nyelvtudás (ezen belül különösen a projektben kritikailag újraértelmezett anyanyelvi, második nyelvi, idegen nyelvi, metanyelvi és a nyelvhasználati változatosságra vonatkozó tudás) fontosságának és szerepének kiemelését az oktatás, tanulás és megismerés különféle folyamataiban, valamint a nyelvre, nyelvi tudásra és nyelvhasználatra vonatkozó ismereteken alapuló, azokat hasznosító tudományos eredmények és módszertani megoldások feltárását és hozzáférhetővé tételét az oktatás és tanulás sikerességének növeléséhez.
Mindez egyrészt előfeltétele a siketek kétnyelvű oktatási modelljének, másrészt a gyermekek eltérő nyelvi erőforrásaira építve bármely oktatási intézmény számára segítséget nyújthat az intézménybe járó gyermekek hatékony L1 és L2 (első és második nyelvi) oktatásához. Kutatómunkánk másik közvetlen célja egy sikeres kétnyelvű siketoktatási modell tartalmi és módszertani kidolgozása, amely lehetővé teszi a siket gyermekek esélyegyenlőségét a kognitív, szociális és iskolai fejlődésben; célunk e kidolgozott módszertan bevezetése és kipróbálása egy modellintézményben. Ehhez tervezzük siketekre kidolgozott mérési módszerek, valamint az új módszertani szemlélettel egyező oktatási segédanyagok kidolgozását vagy továbbfejlesztését, melyek siket és halló diákok számára egyaránt hasznosak lehetnek (így pl. jelnyelvi tanulói szótár, a közoktatás szakszókincsét feldolgozó oktatási fogalomtár, vizuális olvasást segítő és e-learning anyagok, tanórai interakciót elemző rendszer stb.).

További kiemelt célunk ezen oktatási segédanyagok bevonására és a nyelvileg tudatos szemléletre építve egy, a kétnyelvű cigány gyermekek oktatását segítő kétnyelvű program és a hátrányból esélyt teremtő komplex módszertan szakmai kidolgozása, valamint mindezek egy modellosztályban történő bevezetésének a támogatása.

A NyelvEsély kutatócsoport legfontosabb működési pillérei közé tartozik a multidiszciplináris, elméleti és gyakorlati tudást építő szakmai tanulói közösség létrehozása, az érintetteket is partnerként kezelő kölcsönös bevonódás. Ily módon az általános célokon túl kiemelt feladatunk e tanulói közösség tagjainak, a különösen is érintett siket és cigány résztvevők által maguknak a csoportoknak a megerősítése az önálló kutatásban, képzésben, ismeretszerzésben, társadalmi mobilitási esélyeik növelésében, alárendeltségük megszüntetésében.

Mindezekhez kapcsolódóan tervezzük egy átfogó TAN-NYELV-TÁR Tudásközpont és Platform továbbfejlesztését is, amely egyrészt alapvető és széles spektrumú információkat tartalmaz a fenti témakörökkel kapcsolatban, másrészt oktatással és tanulással kapcsolatos eszközöket, segédanyagokat, módszereket kínál, valamint virtuális találkozási térként lehetőséget és alkalmat ad az oktatás különböző szereplői közötti kapcsolatok és kezdeményezések kialakítására vagy erősítésére.


Befogadó intézet

MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont

A kutatócsoport tagjai

A kutatócsoport tagjai részben az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontban dolgozó senior és fiatal kutatók, módszertani szakemberek, részben pedig gyakorló pedagógusok:

• Babutsán Rita gyakorló pedagógus, a magyar nyelv és irodalom jelnyelven történő oktatásának módszertani szakértője, Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Szakközépiskolája és Szakiskolája
• Bognár Judit gyógypedagógus, a modellprogramok kidolgozásának intézményi szakmai koordinálója, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma
• Dr. Borbély Anna, a nyelvtudomány kandidátusa, senior kutató, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Bükösdi Olga tagintézmény-vezető, gyakorló pedagógus, a modellprogramok kidolgozásának intézményi szakmai koordinálója, Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium
• Csanálosi Erzsébet általános asszisztens, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Dr. Cserhalmi Zsuzsanna adjunktus, az irodalomtanítás módszertani feladatait koordináló szakértő, ELTE Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet
• Csonkáné Lakatos Klára romológus, óvópedagógus, a modellprogramok kidolgozásának intézményi szakmai koordinálója, Hosszúpályi Roma Nemzetiségi Óvoda
• Dr. Hattyár Helga PhD, senior kutató, tanácsadó a siket gyermekek differenciált méréséhez, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Dr. Hámori Ágnes PhD, senior kutató (diskurzuselemzés, pragmatika, kognitív készségek, cigány modellprogram), MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Hermann-Shores, Patricia jelnyelvkutató (Interkantonale Hochschule für Heilpädagogik, Zürich)
• Holecz Margit PhD-hallgató, fiatal kutató (korpusz, e-learning, CI, valamint kísérletes pszichológiai mérések), MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Iványiné Liszi Katalin pályázati asszisztens, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Kerényi Zsolt igazgató, a modellprogramok kidolgozásának intézményi szakmai koordinálója, Szent Orsolya Iskolaközpont
• Lakatos Péter doktorjelölt, fiatal kutató, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Lang Ágota Anikó gyakorló pedagógus, fizika-, matematika-, informatika- és játékalapú oktatási szakértő, Soproni Széchenyi István Gimnázium
• Nagyné Kiss Anna jelnyelvészeti elemző, siketjelnyelv-oktató, jelnyelvoktatási módszertani szakértő, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Ökrös Ferenc pénzügyi menedzser, projektkoordinációs szakértő
• Pachné Heltai Borbála doktorjelölt, MTA fiatal kutató (közösségi tanulás, finnországi nyelvi fészek), MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Dr. Raátz Judit PhD, senior kutató, módszertani szakember, magyar anyanyelvi szakdidaktikai szakértő, tananyagfejlesztő, MTA Nyelvtudományi Intézet
• Rézműves Melinda roma oktatási szakértő, néprajzkutató, a Hodász Roma Tájház alapítója és vezetője, Közművelődési és Vidékfejlesztési Programiroda Egyesület, Hodász
• Romanek Péter Zalán PhD-hallgató, jelnyelvész kutató (tananyagfejlesztés és a szakmódszertani projektek jelnyelvi disszeminálása), MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Schmidt Ildikó gyakorló pedagógus (német nemzetiségi, kéttannyelvű nyelvoktatás, bevándorló gyermekek nyelvi problémái), Thomas Mann Gymnasium – Deutsche Schule Budapest
• Sinnemäki, Jukka módszertani szakember, gyakorló pedagógus, Jyväskyläi Keresztény Általános Iskola, Finnország
• Szabó Éva intézményvezető, gyógypedagógus (integrációban tanuló hallássérült – siket, CI-s – gyerekek fejlesztésének módszertani megújítása), Esély Pedagógiai Központ
Sztari Bernadett egyetemi hallgató, jelnyelvi kommunikációs segítő, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Takkinen, Ritva jelnyelvkutató, University of Jyväskylä Faculty of Humanities Department of Languages Centre for Finnish Sign Language, Finnország
• Tarr Zoltán Péter informatikai koordinátor, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Tóth Etelka, senior kutató, korai fejlesztési szakértő, Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
• Tóth Fanni tanuló, nyelvoktatást segítő program fejlesztője, korosztályi részfeladatok koordinátora, Soproni Széchenyi István Gimnázium
• Tücsök Dorottya PhD-hallgató, kutatási segédmunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Vajda Melinda egyetemi hallgató, roma szakmai munkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont
• Vincze Tamás gyakorló pedagógus, siketmódszertani szakértő (vizuális olvasás, művészi jelnyelvhasználat, tananyagfejlesztés), Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma

A fentiek mellett több további gyakorló tanár kolléga, egyetemi hallgató, valamint külföldi jelnyelvkutató is aktívan részt vesz a projekt munkájában, valamint számos további intézménnyel is együttműködésben állunk (többek között említhető az ELTE BTK Magyar Jelnyelvi Specializáció, a SINOSZ, a Magyar Jelnyelvtudományi Egyesület, az Állampolgári Jogok Országos Biztosa, a Klagenfurti Egyetem, a European Union of the Deaf stb.).


A kutatócsoport működési időszaka

2016–2021

A kutatócsoport honlapja

http://mta-tkk.hu/nyelvesely/

Elérhetőség

E-mail: bartha [dot] tkk [at] gmail [dot] com

Első éves szakmai beszámoló

Félidős szakmai beszámoló

Harmadik éves szakmai beszámoló

Záró szakmai beszámoló

Az oldal tartalma jelnyelven

A kutatócsoport-vezetőről

Kutatási téma