A világhírű kanadai
Bozzini Vonósnégyes
vendéghangversenye 19:30-kor

Kurtág György: Aus der Ferne III

Csapó Gyula: Déjà? Kojâ? I, II, III (2011–2016)*
*ősbemutató

A cím francia és perzsa szókeverék. Utal Háfiz híres sorára – Kodzsá revím, béfermá, ez ín dzsenáb, kodzsá? (Hová tartunk e tornácról, mondd, hová?), közben rímel a franciára. Máris? Hová? lenne a magyar megfelelője. A mű három részének mindegyike körülbelül huszonöt perces; e részeket rövid koncertszünetek tagolják. A tételesség hangverseny-struktúra lesz; eseménytervezet tehát, esemény-sejtek sorozata, ám ezeket nem állítja előzmény-következmény viszonylatokba, másként éli meg. Mégsem véletlen kapcsolódásokról van szó: ugyanazt a tárgyat nagyon sokszor, de mindig más fényben hallatja. A darab különös értelemben epikus: történések elmesélése helyett azok szenvedő alanya és tárgya. Hagytam, hogy magától alakuljon, így talán teljességet érhet el, ez csupán egy esély volt, az egyetlen maradék esély. Mint egy gyerek, ahogy húz maga után árkon-bokron keresztül valami játékot, amelyről tudható, hogy magán fogja viselni e kényszerutazás nyomait – engem ezek a nyomok érdekeltek, mint zeneszerzőt. Mert semmi nem marad érintetlen, steril, mindent jelez a zene, ami történt - így értem azt, hogy "epikus". Sem nem elő-, sem nem utóérzet: jelenlét. A mű formája magának az elengedésnek a folyamata. (A Harmadik Rész notációja egészen más, mint elődeié. Hagyja, hogy a hangok világa egyre inkább kinyíljék, hogy egyre távolabbra halljunk).