Lovász László kapta az idei Szőkefalvi-Nagy Béla-érmet Lovász László kapta az idei Szőkefalvi-Nagy Béla-érmet

Lovász László kapta az idei Szőkefalvi-Nagy Béla-érmet

Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kapta meg idén a Szőkefalvi-Nagy Béla-érmet, amelyet immár 18. alkalommal ítélt oda a Bolyai Intézet tanácsa az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóirat szerkesztőbizottságának javaslatára.

Egymilliárdból is kiszúr egyetlen gyanús sejtet a szegedi okosmikroszkóp

„Ilyen sejtet eddig még nem láttam. És maga, professzor úr? A formája vagy a mérete alapján véli ismerősnek? Várjon, készítettem még képeket, ha esetleg nem biztos benne. Kétmillió elég lesz, vagy mutassak még?” Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában nem a PhD-hallgatók beszélgetnek így a kutatásvezetőikkel, hanem egy szuperokos mikroszkóp az előtte (vagy mögötte) ülő szakemberrel. Ha ebben van is némi túlzás, az legfeljebb a dramaturgiában keresendő.

Ha azt halljuk, Kínában kvantumszámítógép épül, rohanjunk a bankba a pénzünkért Ha azt halljuk, Kínában kvantumszámítógép épül, rohanjunk a bankba a pénzünkért

Ha azt halljuk, Kínában kvantumszámítógép épül, rohanjunk a bankba a pénzünkért

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetésével létrejött a Nemzeti kvantumtechnológiai program. A konzorciumban részt vevő egyetemek, kutatóintézetek és cégek a természet talán legabsztraktabb jelenségcsoportját, a kvantummechanikát igyekeznek az ember szolgálatába állítani. E kutatásnak csak az egyik ága a kvantumszámítógép kifejlesztése, de a többi cél – ha lehet – halandó ésszel még inkább felfoghatatlan. Persze, valljuk be, a laikus még a klasszikus számítógép működését sem érti.

Négy akadémikus a Corvin-lánc új birtokosai között Négy akadémikus a Corvin-lánc új birtokosai között

Négy akadémikus a Corvin-lánc új birtokosai között

Maróth Miklós orientalista, az MTA rendes tagja, Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, az MTA rendes tagja, Sótonyi Péter orvos, az MTA rendes tagja, valamint Sir George Radda biokémikus, az MTA tiszteleti tagja is átvehette Áder János államfőtől a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló érdemeket elismerő Corvin-láncot.

A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál – interjú Horváth Péterrel A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál – interjú Horváth Péterrel

A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál – interjú Horváth Péterrel

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontján rendezték a múlt héten a világ számítógépes biológiaikép-elemzőinek egyik legnagyobb seregszemléjét. A konferencián újra nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosi diagnózist segítő képalkotó eljárások felvételeinek értékelésében a mesterséges intelligencia ma már megkerülhetetlen. Csupán a társadalom fogadókészsége dönt arról a jövőben, hogy milyen mértékben bízzuk rá magunkat a gépek ítéletére. Interjú a konferencia fő szervezőjével, Horváth Péterrel, az akadémiai központ mikroszkópos képfeldolgozó és gépi tanulási csoportjának vezetőjével.

Előadások a magyar történelemről a Bécsi Egyetemen

Nagy sikerrel zárult az a - többek között a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete kezdeményezésére létrejött - előadássorozat a Bécsi Egyetemen, amelynek keretében magyar történészek beszéltek a magyar történelem egy-egy fontos eseményéről, meghatározó korszakáról. A tavaly ősszel az MTA BTK főigazgatója, Fodor Pál előadásával kezdődött rendezvénysorozatot rendszeresen telt ház előtt tartották. Az angol és német nyelvű sorozatban volt szó egyebek mellett az Árpádok-koráról, a Mohitól Mohácsig tartó időszakról, vagy a polgárosodás koráról. Idén Romsics Ignác akadémikusnak a két világháború közötti Magyarországáról szóló előadásával folytatódott a sorozat. Ezt követően Borhi László, az MTA doktora hazánknak és Kelet-Európának a Szovjet birodalmon belül betöltött szerepét ismertette. Pók Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója pedig a Kádár-korszak 1957-től 1990-ig tartó történetét foglalta össze.

KFI versenypályázati tükör 2018 a hazai innovációt ösztönző felhívásokról

Magyarországi vállalkozások mintegy 300 milliárd forint hazai és uniós támogatásból 2000 új kutatásfejlesztési és innovációs projektet indítottak 2015 óta. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a vállalkozásoknak egy év alatt kifizetett innovációs források 2017-ben megduplázódtak a 2015. évihez képest.

  • 212 találat
  • További