Eseménynaptár

Részletek

Idén immár 43. alkalommal kerül sor a Meteorológiai Tudományos Napok hagyományosnak tekinthető rendezvényére. Idén azok a magyarországi kutatóműhelyek mutatkoznak be, amelyek a mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezésével és megfigyelésével foglalkoznak. A kétnapos konferencián nagy szerepet kap a légköri konvekció, a felhőfizikai és a határréteg-jelenségek bemutatása s ezek szerepe a veszélyes időjárási jelenségek modellezésében és előre jelzésében. Az alkalmazások között ott lesz a városi környezet modellezése, a szennyezőanyag-terjedés leírása, de elhangzanak előadások ökológiai és hidrológiai alkalmazásokról is. A hazai egyetemeken dolgozó kutatók mellett az OMSZ munkatársai, valamint egy német és egy svédországi kutató is tart előadást. A két nap alatt 26 előadás hangzik el, illetve 10 poszter tekinthető meg.

Program

1. nap – november 23.

Délelőtti program: 9.30–13.00

Levezető elnök: Major György, akadémikus

 

Megnyitó
Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke

 

Áttekintő előadások

Present status about micrometeorology
Thomas Foken, University of Bayreuth

Részletes mikrofizikai modell: új lehetőségek a felhőkben lejátszódó folyamatok tanulmányozására
Geresdi István, PTE Földrajzi Intézet

Mezometeorológia: cirkulációs rendszerek, jelenségek, előrejelzések
Horváth Ákos, Nagy Attila, Németh Péter, OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatórium

11.00–11.30: Kávészünet

Skálafüggő nyomanyag-terjedési folyamatok
Bozó László, OMSZ

Szennyezőanyag- és impulzustranszport városi határrétegben
Kristóf Gergely, Füle Péter, BME Áramlástan Tanszék

A városi hősziget jelenségköre és modellezési lehetőségei
Unger János, Gál Tamás, SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

Városi tér szerkezete és hatása a mikroklímára
Gál Csilla Viktória, Dalarna University, Sweden

 

Délutáni program: 14.00–17.00

Levezető elnök: Gelencsér András

 

Poszterek (3 perces bemutatók)
Levezeti: Mészáros Róbert, ELTE Meteorológiai Tanszék

 

Turbulenciamodellezés

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről
Balogh Miklós, BME Áramlástan Tanszék

Új turbulencia parametrizációs eljárások az AROME modellben
Lancz Dávid, Szintai Balázs, OMSZ

A Richardson-extrapoláció és alkalmazása a Dániai Euleri Modellben
Faragó István¹, Havasi Ágnes¹ és Zahari Zlatev²

¹ELTE Matematika Intézet; ²Aarhus University, Department of Environmental Sciences – Atmospheric modeling, Denmark

A felszín szerepe Pannon-medence térségében a keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában
Ács Ferenc¹, Mona Tamás², Salavec Péter³ és Weidinger Tamás¹

¹ELTE Meteorológiai Tanszék, ²MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, ³OMSZ

 

15.30–15.45: Szünet

 

Felhő- és csapadékkeletkezés

Mikrofizikai folyamatok zivatarokban, zivatarláncokban
Sarkadi Noémi és Geresdi István, PTE Földrajzi Intézet

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
Lábó Eszter¹ és Geresdi István²

 ¹OMSZ, ²PTE Földrajzi Intézet

A domborzat és a rácsfelbontás hatása a legkorszerűbb regionális klímamodellek csapadékbecslésére: európai esettanulmányok
Torma Csaba Zsolt, ELTE Meteorológiai Tanszék; MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program

 

Városi modellek

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében
Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita és Bartholy Judit, ELTE Meteorológiai Tanszék

Új családtag a klímamodellezésben: a felszíni modellek mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszköze
Zsebeházi Gabriella¹ és Szépszó Gabriella^1,2

¹OMSZ; ²Európai Középtávú Előrejelző Központ, Reading, Egyesült Királyság

 

2. nap – november 24.

Délelőtti program: 9.30–13.00

Levezető elnök: Geresdi István

 

Alkalmazások – Időjárás-előrejelzés

Az AROME modell optimalizálása veszélyes időjárási helyzetek előrejelzéséhez
Szintai Balázs, Homonnai Viktória és Szűcs Mihály, OMSZ

A WRF modell operatív alkalmazása a veszélyes konvektív folyamatok előrejelzéséhez
Nagy Attila, OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatórium

Különböző modellmegközelítések és UAS mérések a repülések korszerű meteorológiai támogatásához
Bottyán Zsolt¹, Wantuch Ferenc², Gyöngyösi András Zénó³, Kardos Péter⁴ és Tuba Zoltán^1,5

¹NKE Katonai Repülő Intézet; ²Nemzeti Közlekedési Hatóság, Légiközlekedési Igazgatóság; ³SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék; ⁴HungaroControl Zrt; ⁵Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály

 

Légszennyezés-modellezés és előrejelzés

Levegőkémiai mérések és modellezés lokálistól regionális skáláig
Mészáros Róbert¹, Leelőssy Ádám¹, Lagzi István László², Kovács Attila¹, Csapó Péter¹

¹ELTE Meteorológiai Tanszék, ²BME Fizika Intézet

A levegőminőség-előrejelzés modellezésének háttere és gyakorlata az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
Ferenczi Zita, Homolya Emese, OMSZ

 

11.00–11.30: Szünet

 

Városi légszennyeződés modellezése cloud-HPC infrastruktúrán
Horváth Zoltán, Fülep Dávid, Kocsis A. Tihamér és Liszkai Bence, SZIE Matematika és Számítástudomány Tanszék

A látótávolság és aeroszol részecskék
Molnár Ágnes¹, Imre Kornélia¹, Tóth Ádám², Kiss Gyula¹,

¹MTA–PE Levegőkémiai Kutatócsoport; ²PE Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék, Veszprém

Mikrofizikai, kémiai és dinamikai mérések globálisan csatolt atmoszferikus kémiai modellek fejlesztéséhez: a StratoClim PROJECT
Jánosi Imre, ELTE Fizika Intézet

 

Ökológiai és hidrológiai alkalmazások

A talajfelszín-bioszféra-légkör kölcsönhatások szerepe a növényprodukciós modellezésben
Fodor Nándor¹, Pásztor László¹, Horváth Ferenc², Czúcz Bálint², Illés Gábor³ és Molnár András⁴

¹MTA ATK; ²MTA ÖK; ³NAIK-ERTI; ⁴AKI

Szél hatása a sekély tavak hőmérsékleti rétegzettségére
Krámer Tamás, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

 

Zárszó
Bozó László, akadémikus, a Földtudományok Osztályának elnöke