Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet

Pál Csaba megválasztásával tizenhárom magyar tagja lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek, az EMBO-nak. A Lendület-csoportvezető és Bolyai-díjas biológus fő kutatási területe az antibiotikum-rezisztencia, pontosabban az, hogy miként befolyásolja a kórokozó más hatóanyagokkal szembeni érzékenységét egy baktérium alkalmazkodása egy meghatározott antibiotikumhoz.

2017. június 21.

Közleményben jelentette be az EMBO, hogy június 16-án 65 új tagot választott. Köztük van Pál Csaba biológus, az MTA doktora, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Pál Csaba és kollégiái legfrissebb tanulmánya a PLOS Biology szakfolyóiratban jelent meg május 9-énPál Csaba és munkatársai azt vizsgálják, hogy milyen molekuláris mechanizmusok befolyásolják a gyógyszer-rezisztencia kialakulását, és hogy felfedezhetők-e a hátterükben általános törvényszerűségek.

Kimutatták, hogy amikor egy adott antibiotikummal szemben rezisztenssé válik egy baktérium, akkor az befolyásolja azt, hogy a kórokozó más hatóanyagokra mennyire érzékeny. Pál Csaba kutatásait 2004-ben és 2014-ben is támogatta a legfontosabb európai alapkutatás-finanszírozó szervezet, az European Research Council.

Pál Csaba előadást tart 2015 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA székházában Pál Csaba előadást tart 2015 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA székházában Fotó: mta.hu/Mudra László

Az EMBO-t 1964-ben alapították. A szervezetnek több mint 1700 tagja van. Új tagokat évente választanak a kutatási eredmények és a tudományos kiválóság alapján. Célja, hogy a tehetséges kutatóknak támogatást nyújtson. Ösztönözze a tudományos információcserét, és olyan európai kutatói környezetet biztosítson, amely lehetővé teszi a lehető legjobb eredmények elérését. A tagokat pártatlanul lefolytatott értékelő folyamat során választják meg. A szervezet törekvése, hogy lefedje a molekuláris biológia tudományterületét, a lehető legszélesebben értelmezve a kifejezést.

A 2017 júniusában megválasztott új tagok közül 56-on az Európai Molekuláris Biológia Konferencia tizenkilenc tagállamának polgárai, 9-en pedig a társult tag Egyesült Államok és Japán egyetemein, kutatóintézeteiben dolgoznak. Az új tagok 40 százaléka nő, az átlagéletkor pedig 50,8 év – közölte az EMBO.

Tizenháromra nőtt az EMBO magyar tagjainak száma

2016-ban lett a szervezet tagja Katona István, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A biológus az agykérgi neuronhálózatok felépítésével és működésével foglalkozik. Kutatócsoportjának egy 2015-ben közölt, nagy visszhangot kiváltó eredménye az volt, hogy elsőként bebizonyították: a rekreációs célú kannabiszfogyasztás jelentősen lecsökkenti azon molekulák mennyiségét, amelyek az agyban a finomszabályozásért felelősek.

Korábban az EMBO tagjai közé választotta Burgyán Józsefet, az MTA doktorát (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ), Damjanovich Sándort, az MTA közelmúltban elhunyt rendes tagját, a Debreceni Egyetem néhai professor emeritusát, Dudits Dénest, az MTA rendes tagját, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorát.

A szervezet tagja Freund Tamás Agy díjas neurobiológus, az MTA élettudományi alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, Nagy Ferenc, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, Nagy László, az MTA rendes tagja, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi tanára, Patthy László, az MTA rendes tagja, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatóprofesszora, Szabad János, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének egyetemi tanára, Udvardy Andor, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont professor emeritusa és Venetianer Pál, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora.