Országjelentés: a viták szerepe felbecsülhetetlen a továbblépés szempontjából
A korábbiaknál szélesebb körben, a sajtó jelenlétében mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó éves jelentését. Az esemény házigazdájaként tartott köszöntőjében Lovász László akadémiai elnök egyebek mellett a közös célok érdekében történő együttműködés és eszmecsere jelentőségét hangoztatta.
Az éves országjelentéseket az Európai Bizottság készíti a 2010 óta működő „Európai Szemeszter” (European Semestre) program keretében, melynek célja az EU-tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, ezen belül a rendezett államháztartás, az EU-n belüli makrogazdasági egyensúly, a foglalkoztatás és a növekedést elősegítő strukturális reformok támogatása, valamint a beruházások ösztönzése.
Az országjelentésben a Bizottság a helyzetelemzésen túl 12-18 hónapra ajánlásokat is megfogalmaz, és figyelemmel kíséri a tagállami erőfeszítéseket az Európa2020 stratégia megvalósításában.
A bizottsági A 2017. évi országjelentés ide kattintva olvashatódokumentumot az MTA Székházában kormánytagok, kutatók, diplomaták, cégvezetők és elemzők közreműködésével, a sajtó nyilvánossága előtt vitatták meg.
A cél közös
A résztvevőket házigazdaként köszöntő Lovász László arra hívta fel a figyelmet, hogy az
Akadémia 1825-ös megalapítása óta mindig is több volt, mint tudományos szakmájukat nagy odaadással művelő, felkészült emberek zárt közössége.
„Az akadémikusokat és az MTA köztestületének tagjait ugyanis nem csupán az őket foglalkoztató tudományos kérdések megválaszolása, vagyis a szakmai kíváncsiságuk hajtja. Legalább olyan fontos számukra az is, hogy miként tudnak hozzájárulni a társadalmi jólléthez. Legyenek bár különböző gondolkodású, a tudományos élet különböző területeiről érkezett emberek, a cél közös: hogyan lehet Magyarország haladását, az ott élők boldogulását elősegíteni.”
Lovász László(További képekért kattintson a fotóra)
A matematikus Neumann Jánost idézve azt emelte ki, hogy az emberiségnek a jövője szempontjából meghatározó próbák kiállásához türelemre, rugalmasságra, valamint intelligenciára van szüksége. Kitért a tudomány felelősségére is. Mint elmondta, a tudósok szerepe óriási abban, hogy napjaink globális feladatait, mint például a klímaváltozást és az annak nyomán sok helyen már most drámai helyzetet okozó vízhiányt vagy a növekvő létszámú emberiség élelmezésének és egészségügyi ellátásának problémáját eredményesen oldjuk meg.
A tudomány felelőssége
„A kihívásokra csak racionálisan gondolkodó, hatékonyan cselekvő emberektől várhatunk megfelelő válaszokat. Olyanoktól, akik a kor követelményeinek megfelelő iskolákban tanultak” – mondta Lovász László. Hozzátette: a tudomány művelőire háruló felelősség által vezérelve indította el az MTA hosszú távú stratégiai programjait.
„Az agrárprogram, az egészségügyi program, a tantárgy-pedagógiai program, illetve az MTA által koordinált Nemzeti Víztudományi Kutatási Program mind azt a célt szolgálja, hogy ne csak túléljük a következő évtizedeket, hanem minőségi életet lehetővé tévő országot hagyjunk gyermekeinkre, unokáinkra.”
Mint mondta, a tudományban rendkívül fontosak a visszajelzések. Az, hogy egy-egy téma szakértői, a kutatói közösség tagjai elmondják véleményüket az elindított programokról és azok eredményeiről is. A különböző megközelítéseket, nézőpontokat és tapasztalatokat ütköztető szakmai viták szerepe felbecsülhetetlen a továbblépés, a fejlődés szempontjából.
Elébe kell menni a döntéshozói igényeknek
„A tudományhoz hasonlóan a közéletben is fontosak az értékelések. Ilyen visszajelzés, mondhatni pillanatfelvétel például az Európai Bizottság országjelentése is, amely a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről számol be” – fogalmazott Lovász László. Ugyanakkor a szakmai vélemények csak akkor hasznosulnak, ha az értékelést párbeszéd és egyeztetés követi. Ezért is üdvözölte azt a kezdeményezést, amelynek keretében az országjelentést mostantól a korábbinál szélesebb körben mutatják be: „Ez ugyanis kiváló lehetőséget teremt a közös célokat figyelembe vevő, érdemi, szakmai kérdésekre koncentráló konstruktív vitához az érintettek között.”
További képekért kattintson a fotóra mta.hu/ Szigeti TamásAz MTA elnöke kitért arra is, hogy bár az országjelentés alapvetően a gazdasági és szociális folyamatokra összpontosít, és nem foglalkozik az MTA hatáskörébe tartozó tudományos kérdésekkel, az Akadémia mint Magyarország legnagyobb kutatóintézet-hálózatát működtető tudományos szervezet most is kész arra, hogy – amint azt döntéshozói igény esetén eddig is tette –
tudományos tényeken alapuló hátteret szolgáltasson a szakpolitikai döntéshozatal támogatására.
„Rájöttünk azonban arra, hogy ez nem elég. Elébe kell menni a döntéshozói igényeknek. Ezért kezdtünk hozzá közép- és hosszú távú stratégiai ajánlások kidolgozásához, különösen a társadalmilag érzékeny, az ország jövője szempontjából alapvető fontosságú témákban.”
Kiemelkedő eredmény a „tudományos országjelentés” alapján
Lovász László azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a tudományos tények figyelembevétele nélkül nem születhetnek megalapozott döntések. Utalt arra, hogy ez a felismerés vezetett a közelmúltban az Európai Bizottság Tudományos Tanácsadó Mechanizmusának megalapításához, amelyben az MTA tudósai több akadémiai szervezeten keresztül is részt vesznek.
Az MTA elnöke egyfajta tudományos országjelentésnek nevezte azt, hogy egy-egy uniós tagállam kutatói mekkora összeget nyernek el európai pályázatokon. „Büszkén mondhatom, hogy Magyarország és az MTA kutatói régiós összehasonlításban kiemelkedő eredményeket értek el az elmúlt évtizedben,
2016 pedig egyenesen rekordév volt ebből a szempontból.
Hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy még így is lényegesen kevesebb kutatási forráshoz jutottak, mint az úgynevezett régi európai tagállamok kutatói, vagyis van még hová fejlődnünk.”
Közös fellépés és őszinte vita
Lovász László méltatta a visegrádi országok akadémiáinak összefogását. Szerinte a V4-ek akadémiái közötti együttműködés azért különösen hatékony, mert a problémáik nagyon hasonlóak. Az európai uniós pályázatok célkitűzéseinek, a források elosztásának és a bürokratikus szabályozás számunkra előnytelen elemeinek megváltoztatása érdekében tettek már határozott lépéseket együtt. A közös álláspont kialakításának és a közös fellépésnek pedig meg is vannak az első, reményekre feljogosító eredményei.
Lovász László arra biztatta a megjelenteket, hogy a megoldásra váró problémákat őszinte és előremozdító eszmecsere keretében közösen próbálják megvitatni és megoldani.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az országjelentés az eredmények számbavételén túl nem előírásokat, hanem stratégiai irányelveket tartalmaz. Nemcsak célokat tűz ki, hanem egyes területeken forrásokat is biztosít. A cél pedig a jobb, kiszámítható környezet, a beruházások előtt lévő korlátok elhárítása.
Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára szerint az országjelentés ékes példája az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti együttműködésnek. A dokumentum szerint a magyar gazdaság jól teljesít. Jelentős sikereket ért el az ország a foglalkoztatás terén, sőt, ez vált a növekedés motorjává.
Székely István, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy a magyar gazdaság stabil és erőteljes növekedést mutat. A kihívások között említette ugyanakkor, hogy a felzárkózási folyamatokat erősíteni kell.
