Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja

„Külföldre menni akár rövidebb vagy hosszabb időre leginkább a 20-30 éves korosztálynak van lehetősége. Ez nagyon sokszor befektetés is, nem mindegy, hogy ki milyen életkori szakaszban van, amikor meg tudja hozni ezt a döntést, és meg is tudja fizetni az árát” – mondta el Kováts András szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a filmvetítés utáni beszélgetés vendége. „A folyamat viszont abszolút globális jelenségnek tekinthető, a Magyarországról kivándorló fiatalok nem különböznek a világ más tájain élő, egyik országból a másikba vándorló emberektől” – fűzte hozzá.

Bogádi Csaba rendező, Kováts András szociológus és Imre Loránd Balázs producer Fotó: Szigeti Tamás

Bogádi Csaba, a film rendezője maga is Hollandiában él évek óta, a hágai Royal Academy of Art filmes szakán végezte tanulmányait. Látta a Speak Easy Project, Imre Loránd Balázs és csapata által készített Menjek/maradjak című dokumentumfilm-sorozat korábbi, New Yorkban és Londonban játszódó epizódjait. Ez ösztönözte arra, hogy ő maga is készítsen egy részt a Hollandiában élő magyar fiatalokról. Felvette a kapcsolatot a Berlinben élő Imre Loránd Balázzsal, aki örömmel támogatta az ötletet.

„Az előző két filmhez képest kicsit másra fókuszáltunk, én az identitásra helyeztem a hangsúlyt. Arra, hogy a kultúrák egymásra hatnak – mondta a holland epizódról Bogádi Csaba a vetítés utáni beszélgetésen az MTA Székház Nagytermében. – A film egyik szereplője, a holland Maaike szerelmes lett Kristófba, egy ott élő magyar fiúba, miatta tanult meg magyarul, sőt később össze is házasodtak. Maaike az Amszterdamban élő magyar prostituáltakon kezdett el segíteni, ennek a projektnek ma is ő a felelőse. Engem ez a történet nagyon megfogott, mindenképp szerettem volna megmutatni.”

Bogádi Csaba, a film rendezője Fotó: Szigeti Tamás

Imre Loránd Balázs 2012-ben néhány barátjával együtt utazott el New Yorkba, és forgatott le dokumentumfilmet két kivándorolt magyar fiatalról. Azért vágtak bele a munkába, mert érezhetővé vált számukra, hogy a 25–35 éves korosztályból nagyon sokan külföldre mentek, eltűntek mellőlük. Úgy látták, hogy egy olyan könnyen hozzáférhető és kézzelfogható eszközzel, mint a film, sokkal jobban be tudnák mutatni ezt a témát.

„Egyfajta közszolgálati missziót magunkra véve, elkezdtük készíteni ezt a kivándorló fiatalokról szóló sorozatot. Kifejezetten azzal a céllal tettük, hogy beszélgetéseket is kezdeményezzünk a témáról. A Menjek/maradjak-ból egy műhelyközösség alakult, amelybe az első New York-i, majd a londoni epizód után más rendezőket is be tudtunk fogadni, elsőként Bogádi Csabát. Megkeresett minket, és producerként mögé tudtunk állni” – mesélte el a Speak Easy Projekt indulásának történetét Imre Loránd Balázs. A Speak Easy Project a hazatérő fiatalok történeteivel is foglalkozik. Hamarosan elkészül filmjük ezekről a hazatérési történetekről, mely szintén elérhető lesz az interneten.

Imre Loránd Balázs producer, Speak Easy Project Fotó: Szigeti Tamás

Kováts András szociológus az első epizódtól kezdve segíti a munkájukat. „A londoni rész kapcsán volt egy megkeresés arra vonatkozóan, hogy készítsünk adatfelvételt a külföldön élőkkel. Mit gondolnak a világról, hogyan oldják meg az életüket, melyek a legnagyobb nehézségek, milyen mintákat követnek, kikkel tartják a kapcsolatot? A Kisebbségkutató Intézetben készítettünk és körbeküldtünk egy online kérdőívet, mellyel elsősorban az Egyesült Királyságban élő magyarokat céloztuk meg. Magunk is meglepődtünk rajta, hogy 24 órán belül háromezer választ kaptunk, néhány napon belül pedig további kétezret” – mondta el a közös munkáról Kováts András.

A válaszok alapján érdekes adatokat kaptak a kint élők kapcsolati hálójáról. Kirajzolódott, hogy azok, akik bátrabban nyitnak a befogadó közösség felé – tehát akiknek vannak helyi barátaik – általában elégedettebbek az életükkel, és hosszabb ideig szándékoznak maradni. A másik tanulság az volt, hogy a sikeres, boldog és elégedett fiatalok – akik valószínűleg egész életükben külföldön maradnának – sűrűn járnak haza Magyarországra, nagyon intenzíven ápolják magyarországi kapcsolataikat.

„Tehát nem az történik, amit a migrációról tévesen képzelünk, hogy az emberek elmennek valahová, és minden hidat felégetnek maguk mögött, elvarrják az otthoni szálakat, hanem pont az ellenkezője megy végbe. Kicsit leegyszerűsítve az látszik, hogy minél inkább megtalálja valaki a számítását kivándorlóként, annál inkább ápolja a kapcsolatot a magyarországi közösséggel, Magyarországgal, ez pedig annál nagyobb erőforrást is jelenthet itthon. Tehát nem szükségszerű, hogy a migrációról mint veszteségről beszéljünk, mert a kutatási adatok alapján ennek éppen az ellenkezője igazolódik be” – hangsúlyozta Kováts András.

A filmklub következő vetítése május 24-én, szerdán 17.30 órakor lesz, Szabó Attila Egy Isten – Két nemzet című filmjét láthatják az érdeklődők. A rendező mellett vendégünk lesz Péntek János nyelvész, az MTA Kolozsvári Területi Bizottságának elnöke. Regisztráció itt.