Magyarország legyen a régió tudományos központja – az MTA elnöke a miniszterelnökkel tárgyalt
Magyarország, illetve Budapest legyen a kelet-közép-európai régió tudományos-innovációs központja – ez volt az egyik fő témája Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki találkozójának. Az MTA elnöke több konkrét javaslatot is tett az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek erősítése érdekében.
Az Országházban tartott megbeszélésen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Freund Tamás, az MTA alelnöke és Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is.
Lovász László tájékoztatta Orbán Viktort a magyar kutatóknak a nemzetközi tudományos pályázatokon (ERC, H2020) elért kiemelkedő regionális eredményeiről, továbbá az MTA nemzetközi tudománydiplomáciai sikereiről. Ezekre is építve, reális cél lehet, hogy Magyarország, illetve Budapest legyen a kelet-közép-európai régió tudományos-innovációs központja.
Az MTA elnöke a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy e cél eléréséhez sokkal több kiemelkedő külföldi oktatót és kutatót kellene Magyarországra hívni. Ehhez meg kell szüntetni azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek a külföldi oktatók, kutatók alkalmazása vagy például a kutatási eszközök, a szakirodalom beszerzése esetében jelenleg fennállnak. A miniszterelnök felkérte az MTA elnökét és az EMMI miniszterét egy ezzel kapcsolatos javaslat kidolgozására.
Az MTA elnöke szerint a professzori béreknek a kiválóak kategóriájában magasabbnak kellene lenniük a mostaninál, ami növelné az itthon tartó erőt. Lovász László hangsúlyozta még, hogy meg kell állítani a tehetséges fiatalok érettségi utáni elvándorlását, mert kialakult kapcsolatok hiányában ők valóban eltűnhetnek a magyar tudomány horizontjáról.
Az MTA elnöke elmondta: a felsőoktatás egy előre látható időn belül nagyon gyorsan fejlődő gazdasági ágazatnak is tekinthető. Mind a fizetős, mind az ösztöndíjas nemzetközi képzésre szükség van, és ezekre máris vannak jó példák. A külföldi diákokat a kiemelkedő külföldi oktatók jelenléte is vonzaná.
Mindez megerősítené a jelenleg is szorosan együttműködő egyetemi és kutatóintézeti rendszert, így valóban Magyarország lehetne a régió tudományos központja. Ehhez többek között a K+F szektor nagyobb mértékű finanszírozására, egy stabil kutatói életpálya kialakítására van szükség. Az MTA Lendület programja mellett az NKFI Hivatal Élvonal programja újabb fontos előrelépés ebbe az irányba. Szükség van számos infrastrukturális beruházásra, az évente mintegy ezer tudományos rendezvényt befogadó MTA Székház felújítására és egy 8-10 ezer fős országos konferencia-központ megépítésére.
Lovász László tájékoztatta Orbán Viktort az elnökségének első ciklusában elindult nemzeti tudományos programokról – oktatáskutatás, víztudomány, egészségtudomány –, valamint a határon túli magyar tudományos szervezetek fejlődéséről. Mindezeket a miniszterelnök támogatásáról biztosította.
A megbeszélésen kiemelt figyelmet kapott az akadémiai kutatási programok közvetlen ipari hasznosításának témája. Az MTA az utóbbi időben a korábbinál is aktívabb az alapkutatás és az alkalmazott kutatások összekapcsolásában, többek között szóba került a Nemzeti Agykutatási Program alapkutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítása is.
