Freund Tamás agy díjas neurobiológust, az MTA rendes tagját José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületébe (Science and Technology Advisory Council) választották. A tanács tizenöt tagja között olyan neves tudósok vannak, mint az izraeli kémiai Nobel-díjas Ada Yonath vagy a francia, Fields-érmes matematikus, Cedric Villani.

Barroso elnök a testület létrehozását indokolva a tudományt és az innovációt nevezte az európai versenyképesség, gazdasági növekedés és munkahelyteremtés fő mozgatórugójának. "A tanács tagjai Európa jövőbeli fejlődése szempontjából a leghatékonyabb kutatási és innovációs lehetőségeket keresik" – hangsúlyozta.

   Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte tagságát egy olyan, kormányoktól független testületben, amely szakterületeken átívelő feladatokat lát majd el. "A tanácsban nem az egyes tagállamokat képviseljük, hanem egyéni alapon kaptunk meghívást. A tagok saját diszciplínájukon kívül a társadalmat érzékenyen érintő, általános érvényű kérdésekkel is foglalkoznak"  – mondta az akadémikus.

    A meghívás előzményeit vázolva elmondta, hogy január végén Pálinkás Józsefnek, az Akadémia elnökének meghívására Budapest vendége volt Anne Glover, Barroso tudományos főtanácsadója, a most megalakult bizottság elnöke. Látogatása során a skót biokémikus egyebek mellett megismerkedett a KOKI-ban folyó, nemzetközi szinten is kimagasló kutatásokkal. "Elmondtam, miért szükséges, hogy egy ilyen kis ország is teljes intézetet szenteljen az agykutatásnak. Az agy betegségei jelentik ugyanis a társadalomnak a legnagyobb egészséggazdasági terhet. Az Európai Agytanács (European Brain Council) 2010-es adatai szerint az Unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére. Összehasonlításképp a négy másik legköltségesebb betegségtípus – a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri kórképek, a krónikus tüdőbetegségek és a diabétesz – együttvéve 500 milliárd euróba kerül. Az agy betegségeire tehát ötven százalékkal többet költünk, mint a többi betegségre együttvéve. E betegségcsoport óriási terhet jelent mind a költségvetés, mind a társadalom, mind az érintett családok számára" – magyarázta Freund Tamás.

    Mint kifejtette, az EU már felismerte az agykutatás prioritásként való kezelésének szükségességét. Az Európai Bizottság január végén bejelentette, hogy a jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló programja (Future and emerging technologies, FET) keretében a következő tíz évben 1,2 milliárd eurót szán az Emberi Agy Projektre (Human Brain Projekt). A kutatásokban részt vevő 80 európai intézet között van a KOKI is.

Anne Glover és Pálinkás József

"Obama elnök néhány nappal később jelentette be, hogy az Egyesült Államokban is prioritásként kezelik az agykutatást, amelyre a következő tíz évben 3 milliárd dollárt fordítanak. Az uniós és amerikai bejelentést is megelőzte azonban a magyar kormány, amely december 21-én tette közzé, hogy a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap versenyképességi és kiválósági pályázatából az elkövetkezendő négy évben 12 milliárd forintot szán az agy működésének és betegségeinek kutatására. Mindezt ismertettem Anne Gloverrel, és elmondtam, milyen tudománypolitikai munka és lobbitevékenység előzte meg a döntést, ahogyan azt is vázoltam, miért választotta a magyar kormány 2011-es uniós elnökségének K+F főtémájává az agykutatást"  – sorolta az előzményeket a neurobiológus.

   Freund Tamás a tanácsadó testületben mindenekelőtt a felfedező kutatások jelentőségére szeretné ráirányítani a figyelmet. "Felfedező kutatásokkal foglalkozom, jelentőségüket összeurópai szinten is átlátom, hiszen korábban az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (Federation of European Neuroscience Societies, FENS) elnöke voltam, de tagja voltam az Európai Agytanácsnak is. Úgy gondolom, az újonnan megalakuló testületben a felfedező kutatások szerepét és jelentőségét kell majd képviselnem. Ugyanakkor képviselnem kell szűkebb szakterületemet is, meggyőződésem szerint ugyanis az agyra nehezedő óriási adaptációs nyomás a civilizált és öregedő társadalmakat legérzékenyebben érintő egészségügyi és szociális probléma. Az agykutatásra szánt támogatás nem merülhet ki egyetlen uniós projektben, az kevés ahhoz, hogy az Európai Unióban magas színvonalon működjön az idegrendszer betegségeinek kutatása" – összegezte Freund Tamás.