Koronázási tárgyak, ceremóniák, források – öt perc videó a Szent Korona akadémiai kutatásáról
A magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel az MTA Lendület programjának támogatásával Pálffy Géza történész és kutatócsoportja. Bemutatjuk Az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb részét.
Pálffy Géza és kutatótársai széles körű hazai és külföldi levéltári-múzeumi kutatásokra építve vizsgálják nemzeti ereklyénk és legfőbb szereplésének, az egykori Magyar Királyság legjelentősebb állami-nemzeti reprezentációs eseményének, a koronázásoknak az újkori történetét.
A 2012-ben létrehozott kutatócsoport tagjai a hazai gyűjtemények mellett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szlovákiában végeznek levéltári és múzeumi alapkutatásokat. Élénk a tudományos együttműködésük angol, belga, cseh, francia, osztrák, spanyol és szlovák ceremóniatörténeti kutatókkal, miközben több tucat hazai és külföldi külső kollégával működnek együtt egyetemekről és múzeumokból egyaránt. A kutatócsoport eredményeit eddig mintegy 300 publikációban és közel 20 saját kötetben és kiadványban tette közzé, amelyek között egy 65 perces, a legfontosabb felfedezéseket bemutató tudományos ismeretterjesztő film is található.
Akadémiai kutatók, múzeológusok, egyetemi doktoranduszok egyaránt részt vettek a kutatócsoport munkájában. „A különböző szakterületeken együttműködő kutatók közös munkája azért is tud nagyon gyümölcsöző lenni, mert különböző tárgyakkal kapcsolatban olyan új felismerések születhetnek, amelyek felett eddig elsiklottak a kutatók. Ilyen tárgy az a főudvarmesteri pálca, amelyet I. Ferenc 1792-es budai koronázásakor használtak. Éppen a kutatócsoport működése nyomán derült ki pontosan, hogy ez a konkrét tárgy milyen célt szolgált – mondta Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, szakmúzeológus.
A Lendület Szent Korona kutatócsoport egyik utolsó eredménye az a hiánypótló kötet, amely a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja gondozásában jelent meg. A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) című könyvben – a legfrissebb kutatások alapján – a szerzők bemutatják a korona eddig ismert tizenegy hazatérését (1205, 1242, 1305, 1463, 1608, 1664, 1687, 1712, 1790, 1853 és 1978).
Pálffy Géza szerint az eddigi eredményeik „jól mutatják, hogy a magyar adófizetők pénzét érdemes volt befektetni a Szent Korona kutatásába.”
További részletek és az interjúk az ADF videójában:
A témához kapcsolódó cikkeink
A Szent Korona hazatér – fél éven belül másodszor adják ki a Lendület kutatócsoport kötetét
A könyvben – a legfrissebb kutatások alapján – hazai és külföldi szakemberek mutatják be nemzeti kincsünk eddig ismert tizenegy hazatérését.
A Szent Korona hazatérései
Fényes koronázások, országos ünneplések, az ország sorsát befolyásoló intrikák, trónviszály, lopás és váltságdíj, menekítés, elásás és megtalálás: ez is mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága van a magyar történelemben. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával beszélgettünk a korona hazatéréseit minden eddiginél részletesebben összefoglaló kötetükről.
A felajánlási pénzektől a zsetonokig – kétnyelvű kötet a magyar uralkodókoronázások érmeiről
Az újkori magyar uralkodókoronázásokat és az ezek alkalmából 1508 és 1916 között kibocsátott érmeket, illetve zsetonokat mutatja be az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Lendület Szent Korona Kutatócsoport új, kétnyelvű könyve.
Kétrészes riportfilm a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével
A Historikon magyar történelmi hírportál kétrészes riportfilmet készített Pálffy Gézával, az MTA BTK Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével.
