Hogyan választják az MTA vezetőit?
A szeptemberi alakuló ülés után november 6-án ismét összeült a Magyar Tudományos Akadémia Jelölőbizottsága. A testület a korábbi tisztújítási folyamatoknak megfelelő ütemezéssel készíti elő az MTA tisztségviselőinek megválasztását. Az Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg az akadémikusokból és nem akadémikus képviselőkből álló Közgyűlés.
A Magyar Tudományos Akadémián azért van szükség tisztújításra, mert elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének hároméves megbízatása 2020 májusában lejár. Az akadémiai szabályozás szerint minden tisztségre három évre lehet megválasztani és legfeljebb egyszer újraválasztani a jelölteket, a jelenlegi vezetés öt tagja pedig először 2014-ben, majd 2017-ben nyerte el mandátumát.
Az MTA Alapszabályának 27/A. § (1) bekezdése alapján a Jelölőbizottságnak 22 tagja és ezzel azonos számú póttagja van; minden tudományos osztály két tagot és két póttagot választ: egy tagot és egy póttagot a hazai akadémikusok közül, egy tagot és egy póttagot pedig az osztály nem akadémikus közgyűlési képviselői közül.
A Jelölőbizottság tagjai közül a Közgyűlés – lehetőség szerint több tag Elnökség általi jelölése mellett – választja meg a Jelölőbizottság elnökét. Ez megtörtént az MTA 2019. májusi, 191. közgyűlésén. Az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés határozata nyomán Vörös József, az MTA rendes tagja lett a Jelölőbizottság elnöke. A Jelölőbizottság első, alakuló ülését 2019. szeptember 11-én tartotta. Tagjai közül ekkor választotta meg titkárát. A döntés értelmében a feladatot Kiss Rita, az MTA doktora, nem akadémikus közgyűlési képviselő látja el.
A Jelölőbizottság egyik feladata, hogy előkészítse az Akadémia tisztségviselőinek megválasztását. A Jelölőbizottság munkáját annak elnöke irányítja, tevékenységéről pedig az Akadémia Közgyűlésének számol be.
A jelöltállító eljárásában a bizottság – a hatályos Akadémiai Törvény, az Alapszabály és Ügyrend, illetve a Jelölőbizottság Eljárási Szabályzata rendelkezéseinek megfelelően – dönt a Közgyűlés elé terjesztendő jelöltek személyéről, és gondoskodik a közgyűlési előterjesztésről.
A Jelölőbizottság autonóm döntését széleskörű és elmélyült tájékozódás alapján hozza. Ennek része egyebek mellett az elektronikus közvéleménykutatás is.
„Az Akadémia választott vezetői, vagyis az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a három nagy tudományterületet képviselő alelnökök, illetve a három nagy tudományterületet képviselő akadémikus elnökségi tag esetében ezt az elektronikus közvélemény-kutatást az MTA auditált, zárt e-szavazási rendszerében szeptember 29-től október 29-ig tartottuk” – tájékoztatta Vörös József az mta.hu-t. Mint mondta, a kilenc posztra minden, az akadémiai szabályozások értelmében választható személyt meg lehetett jelölni, de egy-egy pozícióra személyenként legfeljebb hármat.
Az Akadémia elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, valamint három alelnöként a hazai akadémikusok közül választják. Rajtuk kívül három akadémikus közgyűlési képviselőt is választ a Közgyűlés az új, májusban alakuló Elnökségbe.
Vörös József a felmérés hitelesített eredményét, az úgynevezett elsődleges jelöltlistát a november 6-i ülésen ismertette a Jelölőbizottság tagjaival. Az 561 válaszadásra jogosult közül 263-an nyilvánítottak véleményt az elnöki pozíció betöltésével kapcsolatban, amely igen jelentős mintavételi eredmény. A Jelölőbizottság ennek alapján, illetve a tudományos osztályok körében lefolytatandó kollegiális konzultációk alapján felhatalmazza a Jelölőbizottság elnökét arra, hogy a legnagyobb támogatással rendelkező lehetséges jelölteket keresse fel, és tájékozódjon arról, vállalják-e a jelöltséget az adott posztra.
Vörös József elmondta, hogy az elsődleges jelöltlistán szereplőkkel novemberben és decemberben tart megbeszéléseket.
A Jelölőbizottság 2020. január 22-én ülésezik legközelebb. Ekkor ismerteti a bizottság elnöke, hogy a megkeresett jelöltek közül ki vállalja a jelöltséget. A Jelölőbizottság ennek ismeretében kialakítja az úgynevezett másodlagos jelöltlistát az MTA választott vezetői posztjaira. Ez tehát már csak azoknak a jelölteknek a neveit tartalmazza, akik ténylegesen vállalják az MTA 2020. májusi, tisztújító közgyűlésen az adott poszton történő megmérettetést.
A Jelölőbizottság 2020. február 19-én ismét ülésezik majd. Ekkor tárgyalják meg az elnöki és főtitkári koncepciókat, a tudományos osztályok véleményét a jelöltlistákról, majd kialakítják a végleges jelöltlistákat.
A jelölési szakaszt a bizottság a következő, 2020. március 11-i ülésén zárja le. Ekkor hagyják jóvá a jövő május 4-én és 5-én ülésező tisztújító Közgyűlés tagjainak kiküldendő dokumentumokat és listákat.
Tekintettel arra, hogy a személyi javaslatokat az akadémiai szabályozás szerint a Jelölőbizottságnak legalább a tisztújító Közgyűlés előtt hat héttel kell közölnie, az ezt tartalmazó körlevelet a testület 2020. március 18-ig fogja elküldeni a Közgyűlés tagjainak. Az MTA legfőbb döntéshozó testületének akadémikus tagjai és a nem akadémikus közgyűlési képviselők a körlevélben foglaltakkal kapcsolatban a kézhezvételtől számított két héten belül írásban közölhetik észrevételeiket a Jelölőbizottsággal. Ezt legalább negyven – közülük legalább húsz akadémikus – közgyűlési tag aláírásával ellátott levélben tehetik meg.
A Jelölőbizottság az esetleges észrevételeket összesíti és kialakítja állásfoglalását, amelyet ismertet a Közgyűléssel.
Az MTA leendő elnökét, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és alelnökeit a május 4-én és 5-én ülésező Közgyűlés három évre választja meg.
