Az MTA Lendület programjában részt vevő fiatal szegedi kutatóknak is köszönhetően az elmúlt években új kutatási témák jelentek meg az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Az Európai Unió kiválósági központjaként is nyilvántartott akadémiai intézmény működését a tematikus megújulás mellett nemzetközileg jelentős tudományos eredmények és jelentős műszerbeszerzések is jellemzik.

"Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársai tavaly 153, összesen 674 impaktfaktorú közleményben számoltak be kutatásaikról. Az elmúlt fél évtizedben soha nem volt ilyen magas a publikációk száma, és ez még akkor is figyelemre méltó eredmény, ha a dolgozatok többsége más, külső intézmények közreműködésével készült" – értékelte a tavalyi esztendőt Ormos Pál, az MTA SZBK főigazgatója.

     Az akadémikus az mta.hu-nak nyilatkozva stabilnak minősítette a kutatóközpont teljesítményét, kiemelve a biokémikusok tartósan magas színvonalú munkáját. Az egyes kutatók teljesítményét a hivatkozásokon alapuló Hirsch-index szerint értékelve Nagy Ferenc növénybiológus, az MTA levelező tagja a legeredményesebb 53-as indexszel. Őt követi a szintén növénybiológus akadémikus, Kondorosi Éva 44-es, illetve Vass Imre, az MTA SZBK Növénybiológiai Intézetének igazgatója 41-es értékkel.

     Ormos Pál a szegedi kutatóközpontban folyó tudományos munka egyik legfontosabb jellemzőjeként a tematikus megújulást említette. Mint mondta, az elmúlt esztendőkben több új, modern és előremutató területtel bővült az intézmény kutatási témáinak köre, ebben pedig jelentős szerepük volt az Akadémia Lendület programjának támogatásával dolgozó fiatal kutatóknak. Az MTA SZBK-ban három kiválóság alakított önálló csoportot. Papp Balázs kutatásainak egyik fő iránya mesterséges intelligencián alapuló, számítógép-vezérelt eljárással olyan hatóanyag-kombinációk keresése, amelyek egymás hatását erősítve járulnak hozzá a baktériumok okozta súlyos fertőzések leküzdéséhez. A bakteriális fertőző betegségek elleni küzdelmet segíthetik elő Galajda Péter kutatásai is. Csoportjával mikro- és nanotechnológiával készített mikroszkopikus élőhelyeken elemzi a baktériumok mozgását, csoportos viselkedését és egymáshoz való viszonyát. Pál Csaba több tudományág módszertanát ötvözve keresi a gyógyszeripar számára komoly kihívást jelentő folyamat okait és lelassításának lehetőségét. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a meglévő gyógyszerek hosszú távon hatékonyak maradhassanak. "A három fiatal nem csupán izgalmas, további biológiai és orvosi kutatásokat ösztönző témát hozott az intézménybe, hanem új laborokat is felszereltek, és sikerült megfelelniük azoknak az előzetes elvárásoknak is, hogy önálló szellemi műhelyt alakítsanak" – méltatta tevékenységüket a főigazgató.

     Pál Csaba kutatásaihoz elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grantját is, amely a pályájuk felívelő szakaszában lévő tudósok munkáját segíti. Rajta kívül az intézmény munkatársai közül Kondorosi Éva folytat kutatásokat az európai szervezet támogatásával. Az ERC 22 fős stratégiai vezetőtestületébe tavaly év végén beválasztott tudós még 2010-ben nyerte el az elismert kutatók számára igénybe vehető Advanced Grantot.

     A szegedi kutatóközpont számára mindezek az európai támogatások nem csupán a kiválóságon alapuló tudományos teljesítményeket és eredményeket jelentenek, hanem a kutatási infrastruktúra fejlesztését lehetővé tévő pluszforrásokat is. Akárcsak a Magyar Tudományos Akadémia tavaly induló, évtizedek óta legnagyobb műszerfejlesztésére kiírt pályázatain elnyert támogatások, amelyek felhasználásával több jelentős beruházást kezdtek meg és terveznek a jövőben Szegeden. "Ennek köszönhetőn a tavalyi legnagyobb beszerzés egy, a molekuláris biológiai kutatásokat segítő, 255 millió forintért megvásárolt tömegspektrométer volt. Két új mikroszkópiai laboratóriumot is felállítottunk. Az MTA által a kiemelkedő tudományos tevékenység feltételeinek javítására tavaly ősszel kiírt pályázaton pedig két újabb támogatást nyertünk el" – sorolta a már befejezett és a tervezett infrastruktúra-fejlesztéseket Ormos Pál. Az újabb sikeres pályázatoknak köszönhetően az idén egy Magyarországon egyedülálló, szabályozott és GMO-biztos üvegházi növénynevelő rendszer létesülhet 235 millió forintos beruházással, és szintén akadémiai, 30,5 millió forintos támogatással egy újszerű, rendkívül pontos és érzékeny, kvantitatív nukleinsav-analízist lehetővé tevő molekuláris biológiai műszert szerezhetnek be.