Elhunyt Király Tibor jogtudós, az MTA rendes tagja

Életének 102. évében, 2021. december 28-án elhunyt Király Tibor jogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia legidősebb tagja. Hosszú és gazdag életpályája során a bűnügyi tudományok számos területén alkotott maradandót. Az akadémikustársak nevében Korinek László emlékezik rá.

2021. december 28.
Király Tibor Forrás: Wikimedia Commons/Hanák Gábor

Király Tibor 1920. július 11-én született a kelet-szlovákiai Málca községben egy négygyermekes lelkészcsalád harmadik gyermekeként. Középiskoláit Eperjesen, míg a jogi egyetemet Pozsonyban végezte.

A kitelepítés elől menekülve – testvéreivel – önként hagyta el Csehszlovákiát. Előbb gyakorló jogász lett, majd 1948-ban
a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett immár magyar nyelvű másoddiplomát, és 1951-től egészen élete végéig annak jogutódjánál oktatta a büntetőeljárás-jogot.

Az Állam- és Jogtudományi Kar kétszer választotta dékánjának, egyszer
az egyetem rektorhelyettese is volt. Vezette a Művelődési Minisztérium Felsőoktatási Főosztályát. Nevéhez fűződik a felsőoktatási, valamint több büntetőeljárási törvény kodifikálása. Az 1962-ben megjelent, A védelem és
a védő a büntetőügyekben
című műve mérföldkő a magyar büntetőeljárás történetében, mert ez zárta le a koncepciós perek időszakát, és foglalt állást
a jogállami alapú bűnüldözés mellett. Élete végéig termékeny tudós maradt,
87 évesen még latinból lefordította Vuchetich Mátyás A magyar büntetőjog rendszere című, 1819-es művét.

Az MTA tagsága 1979-ben levelező, majd 1987-ben rendes tagjai közé választotta. Elnöke volt a Magyar Jogászegyletnek és alapító elnöke a Magyar Kriminológiai Társaságnak. 1991-ben Kosáry Domokosnak, az MTA elnökének felkérésére vezette azt a bizottságot, amely az 1949-ben kizárt akadémikusokat rehabilitálta.

Elnyerte a Köztársasági és a Magyar Érdemrend különböző fokozatú kitüntetéseit, megkapta a Széchenyi-díjat, az Apáczai Csere János-díjat,
a Bethlen Gábor-díjat, és 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia az általa adományozható legmagasabb kitüntetéssel, az Akadémiai Aranyéremmel ismerte el életművét.

Halála pótolhatatlan veszteség a magyar jogásztársadalomnak, a magyar tudós közösségnek és az egyetemes magyar kultúrának.

Korinek László


A címlapkép forrása: Wikimedia Commons/Hanák Gábor