Egyéni sorsok a múltból – Régészet Napja 2018 | MTA

Egyéni sorsok a múltból – Régészet Napja 2018

A Magyar Régész Szövetség szervezésében idén is megrendezték a Régészet Napja országos programsorozatot. 27 városban 52 intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. A rendezvény idei témája a „Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember” volt. Az előadások és foglalkozások során megelevenedtek a múlt meghatározó személyiségei, királyok, hadvezérek, tudósok és felfedezők, híres, hírhedt vagy épp a névtelenség homályába veszett alakjai, akikről a régészet segítségével sok újat tudhattak meg az érdeklődők.

2018. május 31.

A legújabb bioarcheológiai, genetikai és izotópkémiai vizsgálatoknak köszönhetően ma már arra is lehetőségünk nyílik, hogy az egészen korai időkben élt emberek, sőt egy-egy konkrét személy élettörténetét is megismerjük. A művészi ábrázolások, írásos emlékek, antropológiai adatok bevonásával kutathatjuk a különböző kultúrák közösségein belüli nemi, gazdasági, társadalmi vagy rituális szerepeket, egy-egy korszak ideáljait és eszményképeit. Készítéstechnikai és kísérleti régészeti elemzések segítségével a különböző foglalkozásokat űzők nyomába eredhetünk, a táplálkozás, az életmód és az életkörülmények rekonstrukciójával pedig bele is képzelhetjük magunkat a több száz vagy ezer évvel ezelőtt élt emberek helyébe.

Fotó: MTA BTK

A 2018-as Régészet Napja alkalmával azt vizsgálták, mit tud a régészet feltárni az egyéni sorsokból. Megragadhatók-e a régészet eszközeivel a régi korok hősei, kiemelkedő személyiségei, a feltárások során megismert egyes emberek különleges vagy átlagos társadalmi szerepei? Ismerünk-e neveket és arcokat, el tudjuk-e mesélni a történetüket? Milyen életutakat tárnak fel a történeti vagy régészeti adatok? Mit árulnak el a tárgyak egykori használóikról? Hogyan formálták az egyének a társadalmat, és milyen szerepet játszottak a közösség életében? Milyen értékeknek, elvárásoknak és ideáloknak kellett megfelelniük? Hogyan testesítették meg az egyes korszakok kiemelkedő személyiségei ezeket a normákat? Mi volt a „hős” szerepe egy-egy közösségben?

A fotóra kattintva képgaléria nyílik Fotó: MTA BTK

A Régészet Napja történetében először a fővárosi intézmények közös, egész napos rendezvényt tartottak, amelynek az MTA új épülete, a MÜPA-tól két percre található Humán Tudományok Kutatóháza adott otthon. Az ELTE, a BTM, a Budavári Kft., az MNM, a PPKE és az MTA BTK Régészeti Intézet által szervezett központi program keretében hét helyszínen előadások, vetítések, interaktív programok, kézműves és hagyományőrző bemutatók, könyvvásár, hi-tech régészet és tárgysimogató várták a látogatókat.

A budapesti, központi rendezvényen a számtalan előadás és interaktív program között varázslókkal, rabszolgákkal és egy kitépett nyelvű nimfával is találkozhattak a résztvevők, de Árpád sírja vagy a Trónok harca sorozat történelmi előképeinek nyomába is eredhettek. Fegyveres hadijátékon vehettek részt, vagy híres antropológusok segítségével megtanulhattak koponyákkal suttogni.

A Magyar Régész Szövetség vezetőségének a célja az volt, hogy a Régészet Napja minél szélesebb közönséggel megismertesse a hazai régészeti kutatások legújabb eredményeit.