A közelmúlt magyar néprajztudományának "nagy vállalkozása", a népi kultúra szintézisét adó nyolcrészes Magyar néprajz című sorozat most megjelent, utolsó hiányzó kötetével ismerkedhettek meg az érdeklődők az MTA Könyvtárában tartott bemutatón. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke méltatta az elkészült művet, amelynek létrehozásában a néprajzkutatók két nemzedékének meghatározó tagjai vettek részt.

"Egy nemzet mindennapjainak történetéről, egy nép életrajzáról kaphatnak átfogó képet mindazok az érdeklődők, akik átlapozzák a 26 év munkája nyomán napvilágot látott sorozat egyes köteteit" – fogalmazott Pálinkás József a Magyar Néprajz I. 1. Táj, nép, történelem című – a sorozat első, de időrendben utolsónak megjelent - kötetének bemutatóján. Mint mondta, a könyv lapjait forgatva örömmel fedezte fel a mindennapi élet legapróbb eseményeinek tudományos igényű feltárását, felmenőink életkörülményeinek, lakókörnyezetének, öltözködési, étkezési szokásainak részletes leírását. Az elnök szerint e tények ismerete szorosan hozzátartozik egy nép "életrajzához", amelyet a nyolc részben és kilenc kötetben megjelent Magyar néprajz sokrétű megközelítésben tár elénk. "A gazdagon illusztrált könyv kiválóan alkalmas rá, hogy a tanárok felkeltsék diákjaik érdeklődését egy-egy kor iránt" – ajánlotta Pálinkás József a művet a pedagógusok figyelmébe. A megújuló akadémiai intézményhálózatban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont részeként működő Néprajztudományi Intézet munkatársainak pedig a Magyar Néprajz immár teljessé vált sorozatának megírásához hasonló kihívást jelentő feladatot kívánt, amellyel a jövőben is hozzájárulhatnak a magyar történelem és kultúra jobb megismeréséhez.

     Közművelődési jelentősége mellett a sorozat nemzeti identitást erősítő szerepét hangsúlyozta a távolmaradása miatt gondolatait levélben összegző Kósa László akadémikus szavait tolmácsoló Szilágyi Miklós, az MTA doktora. A magyar néprajztudomány fejlődését, valamint az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent sorozat születésének körülményeit felidézve kiemelte: a kötetek jelentősége messze túlmutat a néprajz szakterületén.

     "A Magyar néprajz szerzői magasra tették a mércét a további munkához" – fogalmazott Borsos Balázs, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Az MTA doktora Pálinkás József szavaira válaszolva biztosította róla az Akadémia elnökét: napjaink kutatói nemcsak hogy érzik a kihívást, de meg is kívánnak felelni neki.

 

     A néprajztudomány "nagy vállalkozásának" számító, több mint nyolcezer-háromszáz oldalt kitevő Magyar Néprajz sorozat Paládi-Kovács Attila akadémikus által vezetett tízfős szerkesztőbizottsága – amelyből heten sajnos már nem érhették meg az utolsó kötet megjelenését – és száztizenöt szerzője az egyes tematikus kötetekben a néphagyományról, a népi életmódról és műveltségről szóló ismereteink eddigi legátfogóbb összegzését adja.