Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur

Hogyan fordult a fertőző betegségek felé a veszettség elleni védőoltás felfedezésével nemzetközi hírűvé vált francia kutató érdeklődése, és milyen kapcsolat fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához? Ez is kiderül abból az összeállításból, amelyben Hamza Gábor akadémikus idézi fel Pasteur életútjának legfontosabb eseményeit.

2021. április 9.

Louis Pasteur (1822–1895) a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója hírnevének alapjául a baktériumok kórokozó hatásának elméleti megalapozása és a védőoltás módszerének kidolgozása szolgál. 1888-ban a vezetésével jött létre a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította.

Albert Edelfelt: Pasteur a laboratóriumában (1885) Forrás: Wikimedia Commons

Ma is komoly figyelmet és elismerést érdemel hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt az a sajnos feledésbe merült tény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Louis Pasteurt 1881. május 19-én tartott közgyűlésén tiszteleti tagjává választotta. Pasteur ebben az évben az École Normale Supérieure igazgatója volt. A Francia Akadémia (Académie française) Pasteurt csaknem egy évvel később, 1882. április 27-én választotta tagjául.

A világ legtöbb országában tomboló pandémiával összefüggésben is szükségesnek tartjuk Pasteur gyorsan felfelé ívelő tudományos pályának egyes állomásait áttekinteni. Iskolai tanulmányait Besançonban, a korában komoly presztízsű Collège royalban folytatta. Húszéves korában, 1842-ben ment Párizsba. 1843 és 1846 között természettudományi tanulmányokat folytatott az École normale supérieure-ön, ahol 1847-ben szerzett doktori diplomát fizikából és kémiából. 1849-től a strasbourgi egyetemen a kémia tanára lett. Strasbourgban öt évet töltött. 1854-ben a lille-i egyetem hívta meg tanárának. 1858-ban az École normale supérieure igazgatója lett. 1867 és 1873 között a Sorbonne professzora volt. 1888-tól haláláig a Pasteur Intézetet vezette.

Pasteur 1865-ben, a selyemhernyókat pusztító járvány idején kezdett a fertőző betegségekkel foglalkozni Párizsban. Több fertőző mikroorganizmust sikerült azonosítania. Az orvostudomány szempontjából igen jelentősek a lépfene kórokozójával, az anthraxszal foglalkozó, 1877-ben közzétett tanulmányai. Ezekben számos kísérlet alapján kimutatta, hogy a kórt egy különleges baktérium okozza. A kórokozó legyengítésével hatékony védőoltást, vakcinát is sikerült kifejlesztenie. Két évvel később, 1879-ben a baromfikolera tanulmányozása nyomán Charles Chamberland-nel és Émile Roux-val együtt a kidolgozta a megelőző szeroterápia elvét.

Pasteur hírnevét, nemzetközi elismertségét a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztése hozta meg. 1881-ben kezdte meg Émile Roux-val ezen a területen a kutatásait, és négy év megfeszített munkája eredményeként 1885-ben sikerült a védelmet jelentő vakcinát előállítania.

Louis Pasteurnek az immunológia területén kifejtett munkássága lehetőséget teremtett a fertőződés megelőzésére, egyes betegségek kezelésére, valamint
a tyúkkolera, a lépfene és a veszettség elleni védőoltások kidolgozásával járványok kitörésének megakadályozására. Pasteur tudományos eredményeinek döntő részük van abban, hogy a 19. század dereka óta a halálozási arányszám nagymértékben csökkent, az emberek várható élettartama pedig a világ legtöbb országában megközelítőleg a kétszeresére nőtt.


Hamza Gábor
az MTA rendes tagja, egyetemi tanár
(ELTE Állam- és Jogtudományi Kar)

E-mail: gabor [dot] hamza [at] ajk [dot] elte [dot] hu

Jubileumi megemlékezések – Hamza Gábor sorozata