A felfedező kutatások több részterületén teszik lehetővé új eredmények elérését azok a digitális adatbázisok, amelyek a Debreceni Egyetem "Nyelvtudomány, kultúratudomány és bioetika" fókuszterület kutatócsoportjainak munkáját összegzik. A 12 új honlapon egyebek mellett magyar nyelvi korpuszokat, forrásgyűjteményeket, helynévtárakat, valamint a magyar emlékezethelyek portálját találhatják meg az érdeklődők.

Az MTA három támogatott kutatócsoportja – a Kertész András akadémikus vezette nyelvészeti, a Bartha Elek, az MTA doktora irányításával működő néprajzi, valamint a Debreczeni Attila, az MTA doktora által vezetett klasszikus irodalmi textológiai kutatócsoport – köré szerveződtek azok a további tudományos műhelyek, amelyek a közelmúltban új digitális bölcsészettudományi adatbázisokat hoztak létre a Debreceni Egyetemen.

     Az online elérhető forrásokban tíz nyelvészeti, illetve tíz, az irodalomtudomány, a kultúratudomány és a történettudomány területén tevékenykedő kutatócsoport eredményei jelennek meg. "Az egyik, a Debreceni Egyetem Nyelv- és Filozófiatudományi Kutatóközpontja által koordinált részprojekt célja részben a magyar nyelvi adatbázisok létrehozása és a velük összefüggő nyelvtechnológiai háttér kifejlesztése" – mondta a szakmai vezetést végző Kertész András. Az akadémikus kiemelte: mindezt olyan felfedező kutatások részeként lehet megvalósítani, amelyek a nemzetközi tudományosságban zajló vitákhoz kapcsolódva a nyelvészeti adatfeldolgozás tudomány-módszertani problémáinak tisztázásához is hozzájárulnak.

     A másik részprojekt, a "Magyar Emlékezethelyek" című program célja, hogy magyar kontextusba helyezze a francia történész, Pierre Nora által bevezetett lieux de memoires, vagyis „emlékezethelyek" fogalmát, és ezáltal kezdeményezze a magyar kulturális emlékezet működési mechanizmusainak újraértelmezését. A Hungarológiai Kutatóközpontban – S. Varga Pál akadémikus irányításával - folytatott interdiszciplináris kutatásokban a történettudomány mellett az etnográfia, az irodalomtudomány, a kommunikáció- és médiatudomány, a szociálpszichológia, valamint a kulturális földrajz művelői is részt vesznek.

     "Emlékezethely nemcsak egy bizonyos térbeli hely lehet, hanem bármi, aminek a jelen kulturális emlékezete szempontjából funkciója van: így például mitikus és történelmi személyek, tárgyak, események, médiaszövegek és fogalmak is. Mindemellett az emlékezethelyek nem örök és állandó entitások, ki vannak téve a kollektív emlékezet változásainak" – olvasható a kutatócsoport által létrehozott portálon. A reprezentatív, interaktív, magyar és angol nyelvű honlap nemcsak a magyar kollektív nemzettudat erősítésében játszhat lényeges szerepet, hanem annak szociálpszichológiai szempontú felmérésében is, továbbá hozzájárulhat a külföldi Magyarország-kép árnyaltabbá tételéhez.

     A bölcsészettudományi adatbázisok között található többek között egy 1,5 millió szót és a lexikai-funkcionális grammatika elméleti keretében mondattanilag elemzett magyar mondatokat tartalmazó, úgynevezett "treebank", valamint Kazinczy Ferenc műveinek az olvasó által meghatározott szempontok alapján megjeleníthető, több ezer oldalas levelezését, szépirodalmi műveit és önéletírását magában foglaló gyűjteménye. Kommunikációelméleti szakemberek, digitális képfeldolgozók és számítógépes nyelvészek nemzetközi együttműködésével jött létre egy videókat és hanganyagokat is bemutató élőnyelvi korpusz, de a digitális gyűjtemény része a középkori magyar nyelv és művelődés kiemelkedő jelentőségű emléke, a magyar nyelvű Margit-legenda és latin forrásainak adatbázisa is.