Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA Székházára?

gróf Dessewffy Emil
Barabás Miklós festménye (1866) Forrás: Wikimedia Commons

„Szellemi érzék ád súlyt nemzetiségnek, és csak azt, mi súlyos, nem képes a történelmi viharok fuvalma elsepreni” – e szavakkal méltatta a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Dessewffy Emil 1857 júliusában azt a Nyírbogdányból indult kezdeményezést, amelynek célja az MTA Székházának felépítését segítő gyűjtés megszervezése volt.

A szabolcsi birtokosokhoz, ügyvédekhez és bírákhoz írt köszönőlevelében az MTA egykori elnöke úgy fogalmazott: ők „egy oly óhajtásról, melly sok kebelben él, oly cselekvésre mentek által, mely annak létesítése elősegítésére van számítva”.

Az egykori kezdeményezők, Tokaji Nagy Lajos nagykállói ügyvéd, később királyi tanfelügyelő, majd fővárosi közjegyző, valamint társai akkor még nem tudhatták, csak remélhették, hogy kezdeményezésük visszhangra talál.

Nem kellett csalódniuk. A Habsburg-abszolutizmus korában a magyar kultúra ápolása politikai kérdés is volt, a magyar tudományosság legfőbb intézményének székháza nemzeti üggyé vált. 1860-ra már annyi pénz gyűlt össze – és a politikai viszonyok is oly mértékben megenyhültek –, hogy el lehetett kezdeni készülni a tervezésre és az építkezésre.

Az MTA új székházának avatása 1865-ben. A "Vasárnapi Ujság" című lap így írt az eseményről:
"A magyar tudományos akadémia ez idei nagygyűlése, egyúttal megnyitási napja is volt az uj palotának. Decz. 11-én történt először, hogy a tudománynak ez ünnepét azon palota sugárzó csarnokaiban ülték meg, melyet a nemzet lelkes áldozatkészsége emelt szellemkincsei őreinek. E palota, mely legdíszesebb terünk ékességét képezi, be van fejezve s az épület nemes arányai a kedvező térviszonyok folytán, teljes érvényre juthatnak. A főhomlokzat előtt tágas tér nyílik honnan a szem szabadon legelhet az épitészeti styl szépségein s a gazdag ornamentika érdekes részletein.." Forrás: OSZK EPA

Az idén 152 éves épület, a tudomány palotája ma már nem csupán a magyar tudományosság szimbolikus központja, hanem Budapest egyik ékessége is.

Az egykori szabolcsi hazafiak mai utódai, a Nyíri Honvéd Egyesület, Nyírbogdány község vezetősége, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata a közelmúltban emléktáblát avattak a kezdeményezés 160. évfordulóján.

Bokor József, az MTA alelnöke az emléktábla avatásán Forrás: Nyíri Honvéd Egyesület

Az emléktábla avatásán Bokor József, az MTA alelnöke méltatta a nyírbogdányi kezdeményezés jelentőségét, egyúttal köszönetet mondott az emlékét ápoló hagyományőrzőknek.