Határozott, de körültekintő döntésekre biztatta Pálinkás József azokat a főigazgatókat, akik 2012 január elsejétől  az MTA új kutatóközpontjainak vezetésére kaptak megbízást. Az Akadémia elnöke stabil pénzügyi alapokon álló, az együttműködő és aktív kutatói közösségek számára vonzó akadémiai kutatóközpontok megvalósítását kérte a kilenc megbízott főigazgatótól.

"Az Akadémia történetének egyik legjelentősebb megújítási folyamata, az ésszerűbb és takarékosabb működést, valamint a koncentráltabb kutatási stratégiát szem előtt tartó átalakítás sokkal többet jelent egyszerű adminisztratív átszervezésnél" – hangsúlyozta a kinevezési okmányaik ünnepélyes átvételére egybegyűlt megbízott főigazgatók és gazdasági igazgatók előtt Pálinkás József. Az MTA elnöke az újonnan megbízott vezetők legfontosabb feladatai közül az egyes intézményeken belüli párhuzamosságok felszámolását, a nagyfokú önállóság megalapozását, valamint a gazdálkodás gyors, de ésszerű átalakítását emelte ki. Arra biztatta a megbízott főigazgatókat, hogy az általa elindított Lendület-modell mintájára  keressék azokat az egyetemeken és külföldön dolgozó kutatókat, akik eredményeikkel hozzájárulhatnak a kutatóközpontok sikeres munkájához. "Már két-három jól kiválasztott új munkatárs is alapjaiban tudja megváltoztatni, dinamizálni egy intézmény teljesítményét" – osztotta meg tapasztalatát a vezetőkkel Pálinkás József. "Nem folytatható tovább az eddigi, szétaprózódott szervezeti keretek között folyó, alacsony hatékonyságú működés. A cél, hogy valódi stabil pénzügyi háttérrel rendelkező, eredményes kutatómunkát végző, az alaptevékenységükhöz illő pályázatokra koncentráló, valódi kutatóközpontok jöjjenek létre a következő időszakban" – jelentette ki az MTA elnöke.

 

     "Az MTA intézményhálózatának megújulása nagy lehetőséget jelent a kutatók számára" – hangoztatta Németh Tamás, az Akadémia főtitkára, aki szerint a magyar kutatók a túlélés helyett az előrelépés esélyét kapják ennek köszönhetően.

     "Az egy központot alkotó intézetek eddigi vezetői felismerték, hogy elérkezett az idő az intézményhálózat megújítására, és megértő hozzáállásuk nagyban elősegítette, hogy gyorsan és gördülékenyen menjenek végbe a júniusban elkezdődött változások" – méltatta kollegái segítségét Bedő Zoltán, az Agrártudományi Kutatóközpont megbízott főigazgatója. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetéből, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetből, az MTA Talajtani- és Agrokémiai Kutatóintézetből és az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetből létrejött központ vezetője a meglévő tudományos kapacitások koncentrációját és valódi kutatói közösség létrehozását említette fő céljai között. Mint mondta, meggyőződése ugyanis, hogy a valódi eredményeket nem egyénként, hanem közösségként, csapatmunkával lehet elérni.

     Nagy felelősséggel járó feladatnak tartja új posztját Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezetője. Az MTA Filozófiai Kutatóintézet, az MTA Irodalomtudományi Intézet, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, az MTA Néprajzi Kutatóintézete, az MTA Régészeti Intézete, az MTA Társadalomkutató Központ és az MTA Zenetudományi Intézet, valamint az MTA Történettudományi Intézete által alkotott új intézmény megbízott főigazgatója a kutatók közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

     "Pénzügyi biztonság, intézetek közötti szorosabb együttműködés, és nyitottság" – e célok jegyében kezdi meg munkáját Ábrahám Péter a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont megbízott főigazgatója. Az új intézmény az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetéből, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetéből, az MTA Geokémiai Kutatóintézetéből, valamint az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetéből jött létre. Vezetője a kooperáció illusztrálásaként elmondta: a csillagászok napjainkban csak bizonyos alapinformációt tudnak nyerni az úgynevezett exobolyókról, a távoli csillagok körül keringő égitestekről. A geofizikusok, ezekből az adatokból viszont már képesek olyan modelleket is készíteni, amelyekből kiderülhet például, hogy milyen a bolygó belső szerkezete, vagy van-e szilárd kérge.

     Eddigi munkája folytatásának tekinti új megbízatását Gadó János, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) volt igazgatója, az újonnan létrejött Energiatudományi Kutatóközpont megbízott vezetője. Mint mondta, azt reméli, hogy az MTA Izotópkutató Intézet és az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet integrációja nyomán kialakuló új központ munkatársai nem is érzik meg a szerkezeti átalakítást munkájuk során. Céljai között egy olyan, az Izotópkutató Intézetből kialakuló tudományos műhely létrehozását említette, amely elsősorban környezetbarát energia kutatását tekinti fő feladatának.

     "Tehetséges,kiemelkedő  tudással rendelkező, motivált, kooperációra képes kutatói közösség megerősítése, előny kovácsolása az átalakulás adottságaiból, jelentős eredményeket ígérő kutatási programok indítása, valamint a három intézet együttműködésében rejlő szinergiák kihasználása" – ezek az MTA Regionális Kutatások Központja, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet, illetve az MTA Közgazdaságtudományi Intézet integrációjával továbbműködő Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új vezetője szerint a legfontosabb tennivalók. Fazekas Károly hangsúlyozta: az új intézmény jelentős kutatási erőforrásokkal rendelkezik a következő években. Ezért joggal várható el, hogy fontos szerepet töltsön be nem csupán a közgazdasági és regionális tudományi alapkutatásokban, de a tényeken alapuló szakpolitikai döntések megalapozásában is.

      "Erőteljes jelenlét a nemzetközi kutatói térben, az ökológiának, mint a társadalmi jólét egyik fontos összetevőjének megismertetése idehaza" – foglalta össze két fontos célját Báldi András, az MTA Duna-kutató Intézete és az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetbe integrálódásával létrejött Ökológiai Kutatóközpont megbízott vezetője. A megbízott főigazgató fontosnak nevezte az eddig meglehetősen elszigetelten működő intézmények közötti falak eltüntetését és elkerülhetetlennek mondta a különböző területek számára kapcsot jelentő kutatások irányába történő elmozdulást.

     Az adminisztratív és pénzügyi működési keretek megteremtése, és e tekintetben egy olajozottan, valamint sikeresen működő intézmény létrehozása a célja Körösényi Andrásnak. Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetéből, az MTA Jogtudományi Intézetéből, az MTA Szociológiai Kutatóintézetéből, valamint az MTA Politikatudományi Intézetéből megmaradt Társadalomtudományi Kutatóközpont megbízott főigazgatója a korábbi intézmények szakmai autonómiájának megőrzése mellett egy egységes teljesítményt mérő rendszer kidolgozásának fontosságát emelte ki. "Olyan kritériumokat, minőségmércéket kell meghatározni, amelyek alkalmasak a szakmai teljesítés egységes mérésére" – fogalmazott.

     "Különleges hely a megújulás programjában" – így minősítette az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetéből, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetéből, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetéből, valamint az MTA Kémiai Kutatóközpontból létrejött Természettudományi Kutatóközpont néven továbbműködő intézmény lehetőségét Szépvölgyi János. A megbízott főigazgató utalt arra, hogy az egyetemek szomszédságában multidiszciplináris kutatásoknak otthont adó, zászlóshajó-projektjeként emlegetett új épület, az MTA-Q2 21. századi körülményeket teremt a kutatóknak. "Az egy fedél alá kerülő hat intézet sokak fantáziáját megindította, már konkrét pályázatokat készítünk elő, amelyekben a kutatóközpont több intézete közösen vesz majd részt."

      "Megbízatásomat kihívásnak, ugyanakkor nagy lehetőségnek is tartom arra, hogy gyorsan változó körülmények között honosítsak meg külföldön sokszor látott, néha irigyelt módszereket, megoldásokat Magyarországon" – fogalmazott Lévai Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetője. Az MTA KFKI Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete, és az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet által alkotott új intézmény megbízott főigazgatója a szervezettség javítását és az erőforrások hatékonyabb koncentrálását említette első tennivalói között.

     A változatlan formában továbbműködő akadémiai intézetek - az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az MTA Nyelvtudományi Intézet, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont - élén nem történt változás.

      A főigazgatók megbízási ideje 2012. január elsejével lép életbe és a pályáztatás útján kiválasztott új vezető kinevezéséig, de legfeljebb egy évre, 2012. december 31-ig szól.