Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. szeptember 24-i és 2019. október 22-i ülésén elfogadta az MTA Nemzeti Víztudományi Program és az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakmai beszámolóját, és felkérte az Akadémia elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a következő ciklus vezetésére jelölt személyekkel a stratégiai jelentőségű kutatási programok folytatásáról és támogatásáról.

2020. január 15.

Sikeres víztudományi program

Az Elnökség 53/2019. (IX. 24.) számú határozatában megállapítja, hogy
az MTA Nemzeti Víztudományi Program beszámolójában bemutatott eredmények szerint a nemzetközi trendekhez jól illeszkedő, sikeres kutatási program jött létre, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így indokolt
a kutatómunka programszerű keretek közötti folytatása és kiterjesztése.
Az Elnökség a víztudományi programot az Akadémia hosszú távú, stratégiai jelentőségű feladatának tekinti, és felkéri az MTA elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetést az MTA hosszú távú stratégiai ad hoc bizottsággal és a következő ciklus vezetésére jelölt személyekkel a program folytatásáról és támogatásáról.

Javaslatok a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program folytatásához

Az Elnökség 57/2019. (X. 22.) számú határozata szerint a testület megismerte az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program 2016–2019. évi beszámolóját, és javasolja az Akadémia elnökének, hogy a programot az Akadémia tekintse hosszú távú, stratégiai feladatának az alábbi tartalmi prioritások mentén:

  • az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudomány terén a nemzetközi felmérések által hangsúlyosan jelzett problémák okainak feltárása és a megoldást elősegítő, a gondolkodást hatékonyan fejlesztő,
    a megértést és a tudás alkalmazását segítő tanulási és tanítási módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • az iskolai kudarcok és a korai lemorzsolódás tantárgy-pedagógiai vonatkozásának kutatása, a korai prevenciót szolgáló módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • a fiatalok történelmi tudatának fejlődésében, az idegen nyelvek,
    a művészeti kultúra és az egészséges életmód aktív elsajátításában
    a hazai közoktatásban meglévő sajátos hiányosságok okainak feltárása és
    a megoldásukat elősegítő, a gondolkodást hatékonyan fejlesztő,
    a megértést és a tudás alkalmazását segítő gyakorlatok, tanulási és tanítási módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • az iskolarendszernek és az oktatási módszertanoknak a speciális helyzetű tanulók integrálására, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatására irányuló megerősítése.