A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban hozta létre új intézményét

A világon elsőként az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja kapta meg a lehetőséget arra, hogy intézményi együttműködést alakítson ki a nukleáris védettségi kutatások területén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Az erről szóló dokumentumot Horváth Ákos, a kutatóközpont főigazgatója december 6-án vette át Bécsben.

2016. december 6.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Törvényszéki Analitikai Célú Tudományos Együttműködő Központja (IAEA Collaborating Centre for Nuclear Forensics) 2016 decemberében kezdi meg működését az MTA EK-ban. A NAÜ más területeken működtet ugyan együttműködő kutatóközpontokat, de nukleáris törvényszéki területen és ezzel együtt a nukleáris védettség (nuclear security) témakörében ez az első. A nemzetközi szervezet döntésével az akadémiai kutatóközpont több évtizedes kutatómunkáját és eredményeit ismerte el.

A nukleáris törvényszéki analitika kezdetei

A nukleáris törvényszéki analitika körülbelül az 1990-es évek elején alakult ki világszerte. Hazánkban is ekkoriban kezdtek el foglalkozni a témával az MTA EK jogelődjében, a korábbi MTA Izotópkutató Intézetben dr. Bíró Tamás és dr. Lakosi László vezetésével. A Szovjetunió felbomlását követően a nukleáris anyagok feketekereskedelme Európa-szerte felélénkült. A csempészetből származó lefoglalt anyagok elemzése Magyarországon is egyre nagyobb feladatot rótt a szakemberekre.

Ezt a tevékenységet, azaz a lefoglalt vagy talált, ismeretlen eredetű nukleáris anyagok elemzését, eredetük meghatározását 1996-tól egy kormányrendelet delegálta az akkori MTA Izotópkutató Intézethez. Az akadémiai kutatók tehát már 20 éves tapasztalattal rendelkeznek e területen. A különféle anyagok (mint pl. nukleáris fűtőelem-tabletták, urántartalmú porok stb.) karakterisztikus vizsgálatának kidolgozásához és az adatok pontos értelmezéséhez jelentősen hozzájárult az MTA Energiatudományi Kutatóközpont jogelődjében dolgozók nukleáris fizikusi tudása és kutatói potenciálja.

A 2000-es évek közepétől a kutatók további technikákkal – például tömegspektrometria és elektronmikroszkópia – is kiegészítették tevékenységüket, és megkezdték a szisztematikus nukleáris törvényszéki szakértelem kiépítését. Elkezdődött a nemzetközi elemzésekben való részvétel is, ahol a többi jelen lévő ország – USA, Anglia, Ausztrália, Kanada, Németország – mellett Magyarország is minden alkalommal igen jól szerepelt. Ezeknél az elemzéseknél ismeretlen nukleáris anyagokat küldtek ki különböző laboroknak, majd azok vizsgálati adatait összesítve értékelték az említett laborok nukleáris törvényszéki tevékenységét, illetve annak megfelelőségét. Ezzel a magyarországi gyakorlat is ismertté és elismertté vált.

A világszerte jelen lévő és fokozódó terrorfenyegetettség elleni küzdelem egyik alapja, hogy az Ügynökség mindenekelőtt igyekszik a tagállamok nukleáris védettségét erősíteni, amelynek szerves része a nukleáris törvényszéki analitika megléte, illetve felfejlesztése. Fotó: iaea.org

Ekkoriban kezdett megerősödni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való kapcsolat is ezen a területen.

Új módszerek, programok, laboratóriumok

Az utóbbi 4-5 évben a tevékenységek köre tovább bővült egyéb analitikai módszerek bevetésével, új, fiatal szakértői csapat kinevelésével, új laboratóriumi helyiségek kialakításával és a tevékenységi terület kiszélesítésével. Ez utóbbihoz tartoznak az Európai Unió Közös Kutatóközpontjai (EC JRC) és az Ügynökség által az MTA EK-hoz delegált nemzetközi tréningek és ösztöndíjas programok, továbbá olyan új technikai fejlesztések, mint például egy nagy érzékenységű detektorokat tartalmazó mozgólaboratórium kialakítása az esetleges radiológiai veszélyhelyzetek kezelésének elősegítésére.

Egy tesztelő laboratóriumot is kialakítottak a kutatóközpont területén, amelyben ellenőrzött körülmények között lehet különféle radiológiai mérőberendezéseket tesztelni, ezzel segítve azok gyártóit a különféle fejlesztésekben és érzékenyebb detektáló rendszerek kialakításában a csempészett anyagok hatékonyabb azonosítása érdekében.

A korábbi évek munkáját és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont elkötelezettségét is értékelve döntött úgy az Ügynökség, hogy elismeri az MTA EK-t Tudományos Együttműködő Központnak a nukleáris védettségi területen. Ennek keretében a különféle kutatás-fejlesztési programok mellett olyan feladatokkal is megbízza majd az MTA EK-t, mint pl. a világon egyedülállóan bevezetett, egyhetes gyakorlattal egybekötött nukleáris törvényszéki tréningek, valamint három hónapos komplex ösztöndíjprogram lebonyolítása, amellyel a teljes törvényszéki folyamatot megtanítják a jelentkezőknek.

Juan-Carlos Lentijo, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgató-helyettese (balra) átadja Horváth Ákosnak, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatójának a két intézmény együttműködéséről szóló dokumentumot

A világszerte jelen lévő és fokozódó terrorfenyegetettség elleni küzdelem egyik alapja, hogy az Ügynökség mindenekelőtt igyekszik a tagállamok nukleáris védettségét erősíteni, amelynek szerves része a nukleáris törvényszéki analitika megléte, illetve felfejlesztése. A Magyarországon meglévő több évtizedes szaktudás, tapasztalat és unikális rendszer (igen jól működő kapcsolat a hatóságokkal és a hazai nukleáris létesítményekkel) jó alapokat jelentett ahhoz, hogy az MTA EK-ban létrejöjjön egy ilyen jellegű regionális, illetve nemzetközi kutatólaboratórium.

Az MTA EK aktív részvételét mutatja a területen az elmúlt években befogadott rendezvények sora is, mint pl. a Globális Nukleáris Terrorizmus Elleni Szervezet (Global Initiative to Combat Nuclear Terrorism, GICNT) vagy a Nukleáris Törvényszéki Munkacsoport (Nuclear Forensics International Working Group, ITWG) rendezvényei.

Az MTA EK ezen a területen szorosan együttműködik nemcsak a nemzetközi partnerekkel, de a hazai hatóságokkal is (mint pl. Országos Atomenergia Hivatal, Rendőrség, Terrorelhárítási Központ stb.), azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az esetlegesen radiológiai anyagokat is felhasználó terrorcselekmények megelőzéséhez.

További információ

Kovács-Széles Éva
laboratóriumvezető

 

MTA Energiatudományi Kutatóközpont 

szeles.eva@energia.mta.hu